HTML

Sanyi és Forrest

Adózás és számvitel 90-s iq alatt.

Linkblog

Mivel jelenleg erősen jazzvacsora esemény van, a Sanyi és Forrest pihen még pár napot. Addig is vegyetek jegyet december 10-re! Ja és mondjuk újdonságok vannak a dzabakusz-n is!

Szólj hozzá!

18.
november

Dilemmák

sannyi  |  Szólj hozzá!

Erősen gondolkodom azon, hogy a hétvégére milyen területet bontsunk ki.
Legyen pár keresetlen szó a fizetési könnyítés szabályairól?
Nézzünk bele a 2011. évi adótörvényekbe?
Beszélgessük a nonprofit gt társasági adófizetési kötelezettségébe?

Szólj hozzá!

A Címzetes, nemzetes misztérium és az a(peh) közleménye arról, hogy az alkalmi foglalkoztatás napjait úgy kell felhasználni, ahogy gyakorlatban augusztus óta csináljuk. Részletek alant:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) alkalmazásában alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,

határozott időre szóló munkaviszony minősül.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az előzőek szerint meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Az előzőekből következik, hogy például az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az évi alkalmi munkavállalói létszámkeret 365 nap. Az egyenlőtlen beosztással történő felhasználás keretében tehát a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalóként egy napot számítva több munkavállaló is foglalkoztatható a munkáltatónál egy nap, feltéve, hogy alkalmi munkának minősül a határozott időre szóló munkaviszony. Ha tehát főállású munkavállaló foglalkoztatására nem kerül sor, akkor egy nap egy alkalmi munkavállaló vehető fel az év minden napján.

A munkáltató ily módon egy évben 365-ször (idén – az Efo.tv. hatálybalépésére tekintettel – 2010. augusztus 1-je után 153-szor) foglalkoztathat alkalmai munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva, akár egy nap is alkalmazhat 153 embert, de akkor az év többi 152 napján ilyen módón már nem foglalkoztathat.

Egy másik példát nézve nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az Efo.tv. alapján több tíz fő alkalmai munkavállalót foglalkoztasson heti kettő-három napra évente négy-öt alkalommal. Tíz fő foglalkoztatása három napon keresztül a 2010. évi 153 napos létszámkeretből 30 napot vesz el, és ha ez a foglalkoztatás az év során még négy alkalommal ismétlődik, akkor az összesen 150 nap a 2010. évi 153 nap terhére a tíz fővel számolva.

Több, például húsz fő foglalkoztatása esetén három napon keresztül összesen 60 napot vesz el a 2010. évi 153 napos létszámkeretből, amely két alkalom esetén 120 napot tesz ki a 153 felhasználható keretből. Ha a munkáltatónak a 153 napos kereten túlmenően több munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet további embereket, teljes közteherfizetés mellett, a Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint.

(Nemzetgazdasági Minisztérium 10826/4/2010., APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227867784)

 


Szólj hozzá!

A Munkaügyi Blog értesülései szerint a következőkre kellene némi figyelmet szentelni:

"Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztálya azonnali hatállyal elrendelte minimálbérre, garantált bérminimumra,
pótlékokra
vonatkozó előírások betartásának és gyakorlati megvalósulásának ellenőrzését az alábbi ágazatokban:

- Kereskedelem /kiemelt/
- Feldolgozóipar, sütőipar
- Szálláshely, vendéglátás
- Építőipar
- Nyomozás, biztonsági tevékenység.

Az akció ellenőrzés időszaka: 2010. november hó 15. napjától - december 10.

Vizsgálandó időszak: 2010. júliustól."

Szólj hozzá!

05.
november

Napi öröm

sannyi  |  Szólj hozzá!

Azért próbáljuk meg a héten napi rendszerességgel előforduló blepharospasmus megszüntetésére nem a rituális torokmetszést alkalmazni, annak ellenére, hogy kiderült sikerült két ponton ismét egy orbitálisat egyszerűsíteni. Természetesen adminisztrációs szempontból...

A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület állásfoglalása
A NyET üdvözli az ONYF Főigazgatójának tájékoztatását, miszerint csomag keretében kívánják áttekinteni a jövő nyugdíjrendszerét, ide értve a 2013.-tól hatályos szabályozások kérdéskörét, a nyugdíj melletti munkavégzés témakörét, kezdeményezték a NYENYI munkáltatói adatszolgáltatás egy évvel történő meghosszabbítását és a Ket. ágazatra vonatkozó szabályainak módosítását

2011. január 1-jén hatályba lép a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát veszti. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-al kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.

forrás: MKOE csevegő, Apeh.hu

Szólj hozzá!

Próbálom kerülni a személyeskedést, meg a saját ízlésemnek a tömegre való ráerőltetését, de azért minden karácsonyfa alá rakjon egyet a nyúl!!!

Szólj hozzá!

03.
november

Bréking mp

sannyi  |  Szólj hozzá!

Na megvan az Apeh elképzelése a dologról. Mondjuk ez a szarabbik megoldás, ami el tudtunk képzelni :)

Itt meg lehet nézni az okosságot!

Szólj hozzá!

Az elmúlt pár hétben egyre több dicső adózói adószámot függesztett fel barátunk, az adóhivatal. Ugye, ugye a beszámoló benyújtási kötelezettség... :)
Érdemes némi figyelmet szentelni annak, hogy végül is miért gáz az, ha olyan beszállítónk, szolgáltatónk van, aki nem rendelkezik érvényes adószámmal?
Az izgalmas az, hogy reflexből azt mondaná az ember (még a könyvelő is), mert az áfa törvény szerint nem lehet levoni a kapcsolódó áfát. Hááát, ez nem egészen így van. A helyzet az, hogy az áfa törvény tételes tiltásai között nem szerepel a felfüggesztett adószámmal rendelkező adózótól beszerzett termék, szolgáltatás áfa tartalmának le nem vonhatósága. Persze kikövetkeztetni mindent ki lehet, mondjuk így:
Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (1) bekezdés alapján adóköteles tevékenyéget csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § c) pontja alapján a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának a számlán kötelező feltüntetnie azt az adószámát, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
Hasonlóan a nyugta adattartalmánál is kikötés az érvényes adószám megléte (173. § c) pont).

Szerintetek máshol másként le van írva, hogy nem levonható az áfa, ha felfüggesztett adószámú adóalany hárítja ránk át a felfüggesztésének időtartama alatt?
 

Szólj hozzá!

02.
november

Mai agyfasz

sannyi  |  Szólj hozzá!

Úgy néz ki, hogy sikerült a szokásos számfejtési menetbe egy kicsit beleszarni. Nem tudom, kinek lesz végül igaza, tehát október vagy november lesz az első számfejtési időszak amikor már nem kell levonni a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, de a lehető legjobb, hogy megint mi vagyunk a szopott f*sz rossz oldalán...

A kitörés oka egyébként ez.

Szólj hozzá!

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról péntek délutáni olvasmányként... Hm, aztán 3. számú melléklet, mert akartam írni valami faszát az támogatásokról, erre az "A" fejezet 14. pontján is megakadt a szemem. Miszerintis: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.
Ja és ez augusztus 1-től hatályos. Ami egyébként az idei 4. időállapota a törvénynek. Egyébként a támogatások, adományok, stb. körében is van mozgás, meg homály is. Lassan oszlatunk...

Szólj hozzá!

Hogy lesz az ellenőrből földönkívüli?

Januártól minden apehos NAVIs lesz :)

 

bocs...

Szólj hozzá!

Nálatok laknak olyan elvetemült ügyfelek, akik képesek és hajlandók nem Magyarországon vámoltatni? Mi a héten szembesültünk a felmerülő problémákkal. Nekem az ő tájékoztatójuk nyújtott segítséget. A második link egy pdf, tessék figyelni!!!! Elvetemülteknek itt a misztériumi minisztériumi tájékoztatás is.

Köszönjük!

Szólj hozzá!

Téged is két vodkában oldott xanax mélységbe szedál, ha az adótörvények eltérően értelmeznek kifejezéseket/időpontokat/gazdasági eseményeket?

Tipikus példa az előtársaság értelmezése. Az ezzel kapcsolatos, mondjuk úgy anomáliát izgalmasabbá teszi, hogy egy minisztérium két osztálya nem tudja/akarja összehangolni a számviteli és az adótörvényeket, közelebbről az Art-t.

 

Lássuk a lényeget!

 

Természetesen az engedékenyebb a Számviteli törvény. Itt gyakorlatilag az adószám nem feltétele a vállalkozási tevékenység végézésének. Erről a 2000. évi C törvény 11. § (5) bekezdése tájékoztat. Egyébként azt, hogy mit és hogyan kell benyújtani beszámolási szinten, mint előtársaság érdemes a 135. § magasságában keresgetni.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény azért mondjuk úgy, fifikás! A bejelentési kötelezettségek tekintetében elismeri az adószámmal nem rendelkező előtársaságot is (természetesen csak a munkavállalók tekintetében 16. § (9) bekezdése), sőt az értelmező rendelkezések kapcsán is a számviteli törvénnyel azonos a fogalmi meghatározás (178. § 10. pont), de aztán nézzünk rá a 16. § (1) bekezdésére! Ez alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Tehát a cégeljárás előtt kiállított számlák áfa, tao, stb. kapcsán mehetnek a levesbe...

 

Szerintetek???

Szólj hozzá!

A Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda hírleveléből idéznék:

Néhány adóellenőri trükk:
- Minek magának ügyvéd úgy is minden rendben lesz. vagy: Mindenki ügyvéd nélkül jár el.
- Csak 15 millió forint adófizetési kötelezettséget állapítottunk meg, de ha tovább vizsgálódunk ez több is lehet, úgyhogy átadjuk a határozatot és itt írja rá, hogy lemond a fellebbezési jogáról.
- Ha lemond a fellebbezési jogáról már kérheti is a méltányossági osztálytól, hogy a bírságot mérsékeljék.
- Telefonon: tegye már meg, hogy bejön, mert átadnék egy megbízólevelet.
- Hozza be a bankszámlakivonatait és 2 hét alatt gyorsan lezárjuk az adóellenőrzést.

Imádjuk a poénos adóellenőröket! :) Hasonló sztorik?

Szólj hozzá!

Gondolom, a szakmai blogok mellett mindenki olvas valami személyeset, egy olyan szerzőt, ahol szinte otthon érzed magad. Vannak közös emlékeitek a lakásszerzéstől a múlt csütörtöki bebaszásig. A falka élményt pedig nem igazán gyengíti a tény, hogy jellemzően csak virtuálisan ismeritek egymást, hiszen mindent, ami fontos már tudsz róla.
Nekem az egyik ilyen Zoli, akinél a hétköznapi sztorik is érdekesek, tökéletesre simogatott mondatok és következetes, jellemzően az én vitorlázatommal azonos szélirányba állt gondolkodás. Ajánlom figyelmetekbe.

Főként az egyik utolsó bejegyzést az adóhatósági telefonos ügyintézés gyötrelmeiről. Két egyszerű kérdés felmerül:
Amennyiben az általános ügyfélszolgálati telefonszámot hívta, valószínűleg az adott ügyterületen jelentős szakmai kvalitásokkal rendelkező ügyintézőt kapott, aki találkozott már személyi jövedelemadó bevallással, esetleg a kilences lapon túl is végignézte a nyomtatványt. Valószínűleg nem... Szerintem a minimum az lett volna, hogy jelzi az ügyfélnek, járjon el úgy, ahogy a kiküldött értesítőben le van írva. Neki úgy sem fáj, nem hozzá fog kerülni az ügyfél. Érdekes lenne tudni, hogy az adóhivatal tart-e kiértékeléseket, fejlesztő képzéseket azoknak a kollégáknak, akik a telefonos ügyintézés során rontják/javítják az adózási morált.
Személy szerint az általános ügyfélszolgálatot egy használhatatlan szolgáltatásnak tartom, mert:
- a mi fajtánknak egyszerűbb megnézni a törvényt, megkérdezni pár kollégát, esetleg emailban, levélben kérni az adóhivatal segítségét,
- a nem főámokfutásként könyvelők pedig az esetek jelentős részében a hibalistával és az azt megtámogató ügyintézői segítséggel sem tudnak előrelépni a probléma megoldás tekintetében.

A második kérdés hasonlóan költői. Tegyük fel, hogy rendelkezik telefonos ügyintézéshez szükséges személyes kódokkal, azt az ügyintézőt hívta, aki az értesítésen fel lett tüntetve. Nem sikerült zöldágra vergődniük - legalábbis a beszélgetés a sikertelenségtől bűzlik - mi a faszban bízott az ügyintéző? Ha rólam lenne szó, biztos megvártam volna, míg az adóhivatal magától megoldja, de ha egy olyan ügyféllel futnak össze, aki akarja, de nem érti, beláthatja a telefon másik végén ülő, hogy egyszerűbb lenne egy személyes kontakt. Amiben a hivatalt képviselő fél ismét nem ő lenne...
Itt hasonlóan érdekes lenne tudni, hogy a hivatal rendelkezik-e olyan statisztikával, kiértékelési lehetőséggel, amivel az egy-egy adószakterületen működő bevalláskezelő hatékonyságát, az általa kezelt bevallásokhoz, adózókhoz kapcsolódó utólagos feladatok számát, típusát kezeli.

Még mindig az APEH-t tartom a legszervezettebb, hozzáértőbb hazai közigazgatási szervezetnek, de az ilyen balfaszságok gyakoriak és nem ügyintézői szinten jelennek meg először. Mi a szopott f.sz másik oldalán ritkán rendelkezünk minden szükséges információval, kapcsolattal, kitartással ahhoz, hogy a másik végén lévők mogyoróit jól összecsattintsák ha hülyeséget csinálnak. De jobb lenne, ha nem is lenne rá szükség.

Szólj hozzá!

Ültél már mátrix nyomtató mellett? Tuti olyan, mint ha egy Bach oratórumot hallgatnál :) Amennyiben több inspirációra van szükséged a napi munkához és a borosbocskorbalázsjani reggeli röhögésből is eleged van, szánj egy kis sávszélességet valódi zenére.
Kultúrkommandó bemutatja a Quimbyt.

Magyar zenei élet őstehetségeitől, tartalmas dalszövegektől (pl.: szeretlek, lá-lá-lá, szereeetlek, stb.) elvonatkoztatva van pár/néhány/egyre több előadó, akire  a művész nem idézőjelesen használt kifejezés. Egyikük a dunaújvárosi gyökerekkel rendelkező Quimby. Kiss Tibi és Varga Lívius által meghatározott zenekar megkerülhetetlen, ha költeményt hallgatnánk igazi rock and rollal átitatva. Mai hangulatok tőlük: bizonylat kereséshez, ügyfél meggyőzéshez, adóbírsághoz, szabadidőhöz...
 

 

Szólj hozzá!

Engem mindig foglalkoztatott, hogy milyen magasságból, sebességgel, szögben és hány évesen kell valakit fejre ejteni, hogy könyvelő legyen belőle. Amíg ennek empírikus megtapasztalása büntetőjogi kategória más csatornákon próbálok információkat szerezni.
Ennek egyik nullákban és egyesekben megvalósuló produktuma ez az interjúsorozat, amelyben könyvelők mesélnek...
Mai vendégünk Suller Kriszta.

 

Mióta foglalkozol könyveléssel, mi vitt rá?

Könyveléssel konkrétan 1997 óta foglalkozom, mióta beiratkoztam a képesített könyvelői suliba. Először irodai adminisztrátorként kezdtem a pályafutásomat, miután nem sikerült a felvételim a főiskolára, akkor még tanár akartam lenni… De mára egyáltalán nem bánom hogy könyvelő lettem.


Mesélnél a kezdetekről? Hol tanultál? Szakmai alapok?

Ó a kezdetek… Baján végeztem a Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában, akkor még idegen nyelvű gép-gyorsíróként. Nem sikerült a felvételim, és mivel már ismerkedtem közgazdasági tantárgyakkal, így beiratkoztam egy képesített könyvelői tanfolyamra, nem titkolt szándékával a majdani mérlegképes képzés elvégzésre. Eközben sikerült elhelyezkednem, és irodai adminisztrátorként már könyvelő keze alá is dolgoztam, én készítettem össze a számlákat, rendeztem őket sorba, írtam meg a pénztárjelentést és hasonló dolgok. Közben végeztem a tanfolyamot, és úgy alakult , hogy munkahelyet váltottam. Az új helyemen egy fejlődőben lévő cégben kezdtem dolgozni, igazi irodai mindenesként. Az akkori főnököm beledobott a mélyvízbe, és kiizzadtam erős könyvvizsgálói felügyelet mellett az első mérlegemet. Ma is emlékszem rá, megszenvedtem vele, de ugyanakkor bele is szerettem a szakmába. Így aztán a mérlegképes tanfolyamot már napi gyakorlattal kísérve végeztem, a könyvvizsgálónk irányításával.

 

Hajósi születésű vagy, mégis Budapesten dolgozol?

Igen, mikor férjhez mentem, kerültem Pestre, és kezdtem el egy könyvelőirodában tevékenykedni, ami meglehetősen furcsa volt, az addigi egy cégre összpontosítás helyett. De Hajóson sajnos munkalehetőség még ma se nagyon van, pláne nem egy könyvelőnek, így egyáltalán nem bánom, hogy jelenleg is Budapesten élek és dolgozom.

 

Szerinted vidéken, vagy Pesten könnyebb a könyvelők élete?

Szerintem inkább más itt, és más ott is. Egyformán, csak másként nehéz. Más ami ott kell és más ami itt. Ott például vannak tömegesen őstermelők, itt nincsenek. Itt tömegesen vannak kereskedők, ott azért jóval kevesebb van. Tehát így értem a másként jelzőt. Talán pesten kicsit több a lehetőség, ha nincs elég ügyfeled, talán- talán könnyebben találhatsz újat vagy munkát mint vidéken. No és a továbbképzés. Szerintem itt Pesten vagy a nagyvárosokban több a lehetőség ezen a téren is.

 

Mi a saját szervezési elképzelésed a könyvelési munkáról?

Igyekszem a könyvelésre hozott anyagokat minden esetben átlapozni, hogy kiugorjon, ha valami nem jó, nem elég alapos, hiányos stb. Aztán fontossági sorrendben szoktam az anyagokat feldolgozni, tehát első a havi áfás, majd a negyedéves és így tovább. Figyelembe véve persze, ha valakinek hitele éppen évfordulós lesz a közeljövőben vagy ilyesmi. Tekintve hogy ahány cég annyiféle, így nyilvántartást vezetek róluk, hogy mindig tudjam, mikor kinek mik az elvégzendő feladatai. A könyvelési munka szerves részeként kezelem az adóbevallási munkákat is, így azok határidőihez igyekszem nagyban igazodni.

 

Szerinted mennyire fontos az informatikai háttér?

Szerintem, ma már rendkivül fontos az informatikai háttér, hiszen kézzel lehetetlenség lenne a sok elvárásnak megfelelni. Fontosak a jó progik, és hardverek egyaránt. Nekem a fél életem a gépemen, gépemben van.

 

Rövid véleményed a magyarországi adórendszerről?

Káosz, káosz és mégegyszer káosz. Sok az érthetetlen, értelmezhetetlen jogszabály. Aztán sok az olyan dolog, ami túlszabályozott. Nagyon zavaró az év közbeni, akár többszöri változás, és ezt az ügyfeleim is nehezen viselik, nem értik ha múlt héten még úgy kellett csinálni, akkor most miért nem.

A másik nagyon nagy probléma, hogy a különböző illetékes hivatalok ugyanazon törvényhely értelmezésére sokszor egymásnak ellentmondó iránymutatásokat fogalmaznak meg, még nagyobbá téve a bizonytalanságot. Egyszerűsíteni kéne, gyorsan, és nagyon.

 

Bemutatnád az irodádat?

Jelenleg itthon, az egyik félszobát használom irodának. Ügyfeleimnek külön iratpapucsa és dossziéja van. Az irodám kicsi, de világos, és aránylag jól felszerelt. Rendelkezem fax-szal, egy kisebb fénymásolóval, nyomtatóval, és persze számítógéppel is. Szeretek itt dolgozni, igyekszem hangulatossá, barátságossá tenni.

 

Milyen ügyfeleket vársz? Mi a szakterületed?

Ügyfeleim között megtalálthatóak a non profit szervezetek épúgy, mint a normál vállalkozások, egyéni vállalkozók. Mindenkit szeretettel várok. Szakterületemnek inkább a non profit szférát mondanám, velük szeretek bíbelődni, és már gyakorlatom is van a kicsit „más-ságukban”.

 

Mit tanácsolsz annak, aki könyvelő szeretne lenni?

Próbáljon már a tanulmányai során aktívan könyvelésben részt venni. Nagyon, nagyon sokrétű lett a mi szakmánk, és ezt csak az iskolában képtelenség megtanulni. Próbáljon már a tanulmányai során egyéb továbbképzéseken is részt venni, hogy lássa mi a különbség az iskola és a valóság között. Megfelelő munkakörnek a könyvelői asszisztensi munkakört tartom a gyakorlat megszerzésére.

 

Szerinted a jelenlegi oktatási rendszer elégséges/megfelelő/jó a könyvelői szakma szempontjából?

Szerintem a jelenlegi oktatás nem elég gyakorlat centrikus, egyébként megfelelő szerintem. Alapozom ezt a nálam asszisztenskedő frissen végzett mérlegképes kolleganő okításának tapasztalataira.

 

Tudnál egy rövid sztorit mondani eddigi praxisodból?

Lássuk csak… A legnagyobb talán az volt, amikor is mondtam egy ügyfélnek, hogy persze mindenről kérjen számlát… Hát kért … Nem olcsó női fehérneműről is (nem fehérnemű boltja volt). Kérdem mi ez? Mondom a nejednek vetted? Teljesen őszintén rávágta, nem, de az áfát vonjuk le jó?

Hát nem vontam le… :)

Szólj hozzá!

29.
szeptember

Időkapszula

sannyi  |  Szólj hozzá!

Ma másoljunk egy kis törvényt! A pénztárgépről írt opuszhoz kapcsolódóan már felmerült, hogy van az adóügyi iratoknak elévülési ideje. A mennyit is megírtam, most következik a honnan...

Az Art. 47. § alapján:
Az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.
Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.
Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.

Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat a fenti időpontig megőrzi:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,
d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.

A magánszemély az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.

 

A Szvt. 169. § alapján:

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik az előző bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.
A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.
Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Szólj hozzá!

28.
szeptember

Mások mondják

sannyi  |  Szólj hozzá!

A Zapeh szervezete

Szervezet másképp

Bizonyítványt magyaráznak

Szólj hozzá!

26.
szeptember

Komment nélkül

sannyi  |  Szólj hozzá!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

via

 

 

Szólj hozzá!

23.
szeptember

Áfás-e vagy?!

sannyi  |  Szólj hozzá!

Rövid tartalom, ha nem akarod elolvasni azt ami esetleg nem érdekel: A nemi- és adózási hovatartozás boncolgatása az előbbi nélkül, az utóbbi erős kidomborításával különösen az általános forgalmi adó rendszerének az oktatás, mint szolgáltatásra gyakorolt hatása tekintetében. Figyelem, nyomokban celebeket tartalmazhat!

Persze, nem minden játék és mese, hiszen az oktatási szolgáltatás áfa szerinti megítélése több tényező együttállásának hatására jön létre, esetleg nem. A továbbiakban nézzük a konkrétumokat...
Az egész valahol az Áfa törvény 85. § (1) bekezdés j) pontja környékén ered, ami a következők szerint szól:
az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző - ilyen minőségében -teljesít a köz- és felsőoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az előzőekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;

Mit is jelent ez? Ha közoktatás, felsőoktatás területén oktatási szolgáltatásról kerül kiállításra számla akár az oktatási intézmény részéről, akár az oktatási intézmény felé - továbbra is oktatási szolgáltatásról beszélünk - azt a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel áfa nélkül bocsáthatjuk ki. Ez természtesen egy elég szűk kört érint (annyira nem is...) hiszen a felső- és közoktatási intézmények köre behatárolt, az ott óraadóként, egyéb oktatási tevékenységet végők mennyisége is véges, szóval velük külön gondunk problémánk, feladatunk nincs. Amennyiben jön egy angoltanár, aki óraadóként három oktatási intézményben haknizik és mindhárom hely a változatosság kedvéért közoktatási intézmény nem kell áfás számlát kiállítania.

Eddig ok, de van ott egy 2) bekezdés, meg egyéb oktatás is, ami jelenthet problémát, kérdést, gondot...
Mit is ír a (2) bekezdés?
Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a)  a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b)  a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c)  az államilag, illetőleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás;
d)  a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.

A fentiek alapján nem lesz áfás, ha:
- a szolgáltatott képzés OKJ-s, vagy ilyenhez kapcsolódó oktatási szolgáltatást nyújtunk,
- a szervezet rendelkezik FAT akkreditációval,
- a szervezet olyan oktatást végez, amelynek tekintetében egyéb törvény határoz meg feltételrendszert (pl.: gépjárművezető oktatás),
- nyelvvizsga-bizonyítvány kiadás (szerintem egyértelmű, egyébként ez is akkreditációhoz kötött tevékenység),
- a tanulmányi verseny, tehetséggondozó verseny hasonlóan nem egy túlbonyolított témakör
 

Legközelebb írok arról, ha közösségi, harmadik országbéli a szolgáltatás.

Szólj hozzá!

Az Alkotmánybíróság Tevékenységre Jellemző Kereset nevű szappanoperában kifejtett véleményét már korábban közreadtuk. A téma egyre sürgetőbb, így a szakmai szervezetek összeráncolt homlokából kipattanó szikrákra is érdemes lenne figyelni.
Természetesen nem csak nekünk, HAHÓ NEM GÖRCSÖLÜNK MÁR Minisztérium!!!!
 

Az MKOE álláspontja a tevékenységre jellemző kereset szabályai kapcsán

A kormányzati szándék világos és támogatandó, a módszerek tekintetében a Magyar Könyvelők Országos Egyesületében a tagok továbbra is a kétségeiknek adnak hangot. Sajnos nem elégséges a módszertan, és nem lenne szabad visszaélni az Alkotmánybíróság engedékenységével, ha már "megágyazott" a TJK elterjedésének, hanem meg kellene ragadni az alkalmat és törvényi felhatalmazást kialakítva részletes NGM rendeletnek kellene szabályozni - a szakmai szervezetekkel egyeztetett módon az ágazati és területi jellemző kereseteket és a "feljegyzés" formai szabályait.

Ezért arra kérjük a pénzügyi kormányzatot, hogy készítsen elő törvényi felhatalmazást egy NGM rendelet megalkotására, amelynek fejezeteit az egyes - ebben együttműködni szándékozó - szakmai testület dolgozzon ki.

némi adalék itt.

Szólj hozzá!

Első körben csak egy egyszerű megosztásban gondolkodtam. Másodjára már láttam, hogy nem lehet annyival megúszni az egészet, hogy Ruszin Zsolt cikkéhez pár keresetlen gondolatot fűzök más kárán való tanulás hasznosságáról.
A pálfordulás oka egyszerű. A cikkben taglalt eset tekintetében sanyi és forrest is saját farkával verte a csalánt. Tudni illik, hogy a könyvelők jelentős része saját ügyfélkapus regisztrációja alatt nyújtja be ügyfelei bevallásait. Van pár elmeszakorvosi eset, aki ezt súlyosbítja azzal, hogy állandó meghatalmazotti státusz segítségével próbálja az adóhatóság és az általa képviselt vállalkozás közötti kommunikációs csatornát folyamatosan fenntartani. Sanyi 11 évvel ezelőtt dokumentáltatta szellemi képességeinek alacsony voltát, ezért nem meglepő, ha ügyfeleinél az állandó- és az elektronikus ügyintézésre vonatkozó meghatalmazások halmazainak metszete a két halmaz összessége (vagy valami hasonló)...
A nem szakmai olvasók kedvéért az Art alapján az állandó meghatalmazott is felelősségre vonható a bevallások be nem nyújtása miatt :)
Most diszkrét bazmegelés jön...

Az elektronikus bevallások, még lehetőségként 2006-tól voltak elérhetőek a szélesebb közönség számára. Bizonyos adóteljesítmény felett már korábban villanyos bevallás volt szolgálatban, de egy teljesen más megoldás felhasználásával. A mezei vállalkozások azonban kezdetektől a magyarorszag.hu Ügyfélkapu nevű csodáján keresztül tuszkolhatják fel bevallásaikat. A rendszer működése időnként, mondjuk úgy, hagy kívánni valót maga után, de erről bővebben itt és itt.
Ahhoz, hogy mindezzel tudjuk a vérnyomásunkat emelni egy adóhivatali bejelentkezés szükséges. Az elmúlt években xxA180 nyomtatvány (ahol az xx az adott évet jelöl, az A betű jelentéséről nincs fogalmam) szolgált erre a célra. Természetesen évente változó adattartalommal és Igazgatóságonként változó kitöltési igényekkel.
A korrekt tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az Apeh a magyarországi közigazgatás egyik legjobban működő szervezete. A méretéhez képest elenyésző a korrupció, a nyugdíjkorhatár felemelés ellenére lassan kihalnak a rosszindulatú, személyeskedő revizorok. A kis kopasz majom (Draskovicsról beszélek) eltűnésével egész országra kiterjedő kézi irányítás sem fordult elő, ráadásul az én könyvelői működésem ideje alatt két gittegyletet teljes mértékben (Szerencsejáték Felügyelet, Illetékhivatal), egyet pedig részben (OEP járulékkezelés) hozzácsaptak ami jelentősen javított mindhárom terület ügyintézésén.
Úgy gondolom, hogy az APEH európai színvonalú hivatal (ja nem az uborkaegyenesítő szakmaközi bizottságról beszélek...), igaz a vetélytársak elég gyengécskék. Mondjuk, ha nézzük a következő házastársat, a VPOP-t. Egy erőszakszervezet, adóhatósági jogokkal. Azért én nem nagyon adnék társasági adóbevallást a kezükbe, mert a végén köpőcsövet hajtogatnak belőle és hurutos takonyba mártott gemkapcsokkal lövöldözik a szlovák rendszámú autókat...
A sok pozitívum mellett azért meg kell említeni azt a hibát, amellyel a hazai közigazgatás összes, egyébként az evolúciós elméletnek ellentmondó szervezete is küzd. Ez pedig a szakmai szervezetektől történő teljes elhatárolódás. Pedig mi megpróbáltuk... És tényleg vannak fotók, meg videófelvételek, meg névjegykártya cserék, meg fórumok. De nekem nem rémlik az, hogy a boszorkánykonyháról felhívták volna bármelyik könyvelőket tömörítő egyesület bármelyik tagját, hogy figyu már, csináltuk ezt a szoftvert, ezt meg ezt ellenőrzi, szerinted?
Na jó, elnéznénk, ha csak ez az egy eset lenne. De az elmúlt években több alkalommal volt szerencsénk ahhoz, hogy az adóhatóság egyedi véleménye csak az egész szakmával ment szembe, esetleg egy-egy renitens igazgatóságnál gurult el a törvényértelmező gyógyszere. Igen, azt is tudom, hogy nem abban az országban lakunk, ahol 1927 óta nem módosult a társasági adó törvény, de akkor is. Évente együtt szívunk, de a biztonság kedvéért az Apehnél úgy csinálnak, mint ha a jó oldalán állnának annak a szervnek...
 

Nem mondom, hogy Szikora János álma a mi álmunk is (az új vezetés még nem hirdetett új stratégiát), de tényleg jó lenne a szolgáltató hatóság nem csak az ügyfélszolgálatosok kedves mosolyában materializálódna, hanem a megfelelő helyeken felvennék a megfelelő telefont és az MKOE-től, az Adókamarán át a MSzSzE-ig beszélgetnének velünk, esetleg a könyvvizsgálókkal, az ügyvédekkel is, mert megéri.

Szólj hozzá!

14.
szeptember

1 meg 1

sannyi  |  Szólj hozzá!

Természetesen százalékban!
Az augusztus, október közötti időszak az 1%-os felajánlásokhoz kapcsolódó hajcihő második nagy rohama. Az első ugye a meggyőzés, úgy januártól májusig, most pedig az aratás, ha igazán sokan bírták a nonprofit formánkat...
A kapcsolódó határidők, mondjuk úgy életbe vágóak, hiszen más bevallásokkal ellentétben itt a támogatás elvesztésével honorálják, ha szabadon értelmezzük a kitöltési útmutatót...

A problémák elsősorban nem a régi motorosoknál, hanem az új versenyzőknél, valamint az alapítóokirat módosító, szétváló és egyesülő, új elnökséget választó szervezeteknél jelentkeznek.
Az gondolom mindenkinek alap, ha kapott 1%-os támogatást és jogosult volt rá (esetleg záros határidőn belül az lesz - értsd már megalakította a nonprofit szervezetet), akkor az adóhivatal értesíti a támogatás tényéről, összegéről, a kapcsolódó feladatokról. Fontos, hogy ezek a feladatok nem a távoli jövőben, egy messzi, messzi galaxisban merülnek fel. Ami azért pozitív, hogy nem Háború és Béke hosszúságú az adatlap (azonosítószám 1037A).
Az azonosító adatok kitöltésén túl elsősorban a nyilatkozatokra kell figyelni, valamint azok tényleges teljesítésére (1037A-01 oldal). Az alapító okirat, a végzés, egyéb okiratok mellett a kizáró tényezők (párt kapcsolat, sport tevékenység jövedelemszerző formája, köztartozás) ellenőrzése fontos, hiszen egy esetleges hiánypótlás, ellenőrzés esetén könnyen búcsút mondhatunk a támogatásnak, esetleg egy barátságos adóbírásággal is gazdagabbak lehetünk.
Jellemző, hogy az adóhatóság tényleg oda szeretné adni az összetarhált pénzt, szóval még, ha van is köztartozásunk (amit egyébként is nettó köztartozás) színes szagos kérelem (1037A-02 oldal) benyújtásával meglágyíthatjuk az elbíráló köztisztviselő lelkét.
Az 1%-os támogatásban részesülő szervezetek másik csoportja a kulturális, múzeumi, könyvtári, előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, akik az alapító, fenntartó önkormányzattól, állami szervtől kapott támogatásról kell, hogy nyilatkozzanak 2007-2009 évek tekintetében.
Azon túl, hogy benyújtottuk az adatlapot és az esetleges mellékleteket (megtehetjuk személyesen, postai úton és villanyosan is), meg várjuk a pénzes postást (ha bankszámla nyitásra kötelezettek vagyunk, akkor követelmény a belföldi bankszámla megléte!) további teendő a korábban kiutalt összegek felhasználásának nyilvánosságra hozatala. Ez nem újdonság, talán az, hogy ezt az Apeh felé is meg kell tennünk, ráadásul elektronikusan. Az 1996. évi CXXVI. törvény részletesen taglalja, ismerteti, bemutatja, hogy milyen cél- és működési költségek finanszírozására használható fel a támogatás.
A kapcsolódó közlemény benyújtásának határideje október 31, mivel ez erősen vasárnap, így november 2.
 

Szólj hozzá!

09.
szeptember

Ideig óráig

sannyi  |  Szólj hozzá!

Az Apeh szárnyai alól kiemelt iparűzési adó - kezeket fel, ki szerette a napi küzdelmet az Általános Nyomtatványkitöltővel? - ideiglenes része új köntöst kapott.
Nézzük a részleteket:
- az adókötelezettséget az 1990. évi C. törvény 35. § (1) bekezdése írja elő,
- meghatározása a 37. § időtartama a 38. § alapján számolandó,
- az adó mértéke 40. § (2) bekezdése szerinti összeg,
- az állandó tevékenység csökkentésére vonatkozóan a 40. § (3)-(4) bekezdése ad eligazítást,
- az Adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján kell a bevallási kötelezettségnek eleget tenni.

Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az önkormányzatok korábbi begyűjtési lehetősége megszűnt, szóval ügyfeleink által piacokon, vásárokon kifizetett összeg visszaszerzése újabb kellemes perceket jelenthet...


 

Szólj hozzá!