Sanyi és Forrest

Sanyi és Forrest

Ma történt...

2010. szeptember 08. - sannyi

Hogy az egyik ügyvéd kolléga átküldte a régen várt bejegyző végzést egy gazdasági társaság jegyzett tőkéjének csökkentése kapcsán.
Miért érdekes ez? Rém egyszerű, megfelelő csillagzat alatt a jegyzett tőke minimumra való csökkentése a felesleges (értsd: nem létező) készpénz állomány kivételének egyik adómentes, gyors, viszonylag olcsó és legfőképpen törvényes módja. Arra azért tessék figyelni, hogy a felsorolt előnyök (a törvényes eljárás kivételével) opcionálisak!

A Gazdasági társaságokról szóló törvény korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezései alapján (114. § (1) bekezdés) a kft jegyzett tőkéje legalább 500.000 forint. A 159. § előírásai alapján van mód az ennél nagyobb jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaságok esetén a tőkekivonással megvalósuló jegyzett tőke csökkentésre.
Amire figyelni kell:
- jegyzett tőke, saját tőke aránya (160. § (2) bekezdés),
- ügyvezetői feladatok a Cégbíróság, az IRM felé (162. § (1) bekezdés),
- jegyzett tőke résszel együtt elszámolandó törzs tőkén felüli vagyonrész elszámolása (160. § (2) bekezdés),
- hitelezői igényekhez kapcsolódó kockázat kezelése (162. § (2)-(3) bekezdések, 163. §).

 

Időközben befutott az Adófórum hírlevele, amelyben a fenti témáról ír Kovácsné Álmosdy Judit. Azon túl, hogy érthető, olvasmányos és kevesebb helyesírási hibával ír mint én, egy ötlettel színesíti a tőkecsökkentéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettségek csökkentésének lehetőségeit. Használjuk egészséggel!

 

 

Kommentár nélkül

1.      Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 6-án egyhangúlag elfogadott , 898/B/2009.AB határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alkotmányellenességét állították.

Az Ab nem fogadta el az indítványozóknak azt az állítását, hogy a támadott szabályok egy olyan definícióra – a tevékenységre jellemző kereset fogalmára – épülnek, ami értelmezhetetlen és a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Az Ab szerint az indítványban kifogásolt jogszabály szövegéből, összefüggéseiből nem lehet olyan megalapozott következtetésre jutni, hogy azok tartalma a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen lenne, és emiatt e szabályok sértenék a jogbiztonságot. A bizonyos mértékű értékelést engedő fogalmak használata a jogi szabályozás hagyományos eszköze, amely a jogalkalmazó jogilag kötött döntési felhatalmazását jelenti. Az Ab álláspontja szerint önmagában az sem tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó az érintett rendelkezések érvényesülését, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát az eset összes körülményei figyelembevételével rendeli megállapítani.

Az Ab megállapította azt is, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályozása nem szakad el az adóalany jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, ezért nem sérti az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezését. A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás alkalmazása nem minősül elvárt vagy vélelmezett jövedelem előírásának, hanem az olyan ténylegesen elért jövedelmet jelent, amely az érintett adóalany által folytatott tevékenység eredményének tudható be.

Az Ab nem vizsgálta az indítványozóknak azokat az általános érveit, amelyek a tevékenységre jellemző kereset bevezetése és alkalmazása ésszerűségére, célszerűségére, hasznosságára vonatkoztak.

 

2.      A személyi jövedelemadó (szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései megváltoztatták az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagjának a jövedelemadó fizetési kötelezettségét.

A változás lényege, hogy az összevontan adózó jövedelem megállapításánál a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni. Az új szabályok szerint a külön adózó, más jövedelemből az összevont adóalapba kell átcsoportosítania az adózónak annyit, amennyi a „tevékenység piaci értéke” szerinti összeget eléri.
A törvény háromféle, választható számítási módot tartalmaz a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás meghatározására.

Az szja-törvény a vizsgált esetben nem állít fel meg nem szerzett jövedelemmel kapcsolatban megdönthetetlen vélelmet. A törvény a tevékenységre jellemző kereset meghatározását ugyan az adózóra hárítja, ennek kiszámításához azonban a szabályok elegendő támpontot adnak; vita esetén pedig a bizonyítás az adóhatóságra hárul.

(forrás: AB honlapja)

Oktatási kényszer

Tegnap merült fel kérdésként, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a munkaköréhez kapcsolódó képzésen való részvételre, milyen adótörvényeket kell figyelembe vennie?
Hát a következőket:

Munka Törvénykönyve 111. §  b)  nincs tanulmányi szerződéses kötelem!
Társasági adó törvény 3. melléklet B) 14. pont vagy Személyi jövedelmadó törvény 11. melléklet I. 27. pont ami szerint a képzés a vállalkozás érdekében felmerült költség,
Személyi jövedelemadó törvény 3. § 88. pont az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma,
Személyi jövedelemadó törvény 4. § (2) bekezdés az iskolarendszeren kívüli képzés nem jövedelem,
Személyi jövedelemadó törvény I. melléklet 3.1. pont melyik oktatáshoz kapcsolódó támogatás lehet adómentes,
Személyi jövedelemadó törvény 70. § (2) bekezdés c) pont az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége (minimálbér 2,5-ig) 25% szja-val adózik, eho nincs,
Személyi jövedelemadó törvény 70. § (4) bekezdés e) pontja az iskolarendszerű képzés adókötelezettségének pontosítása.


 

Lopás után adófizetés?

Érdemes néha utána nézni, hogy a birodalmi gépezet (értsd Európai Bíróság) milyen döntéseket hoz. Annak ellenére, hogy bürokratáék a koton méretétől az uborka görbületéig mindent leszabályoztak, van az Uniónak olyan része, amely nem csak hülyékből áll.
Az olvasgatás hasznos, hiszen az EB döntések itt, Abszurdisztánban is érvényesek és egy-egy adóhatósági eljárás során jokerként hasznunkra lehet, ha nem csak azt tudjuk, hogy mit keresünk, de azt is hogy hol :) Egyébként a Jogi Fórum összegyűjtötte a magyar vonatkozású eseteket. Unalmunkban, majd ezek közül is csemegézünk :)
 

Erre példa a C-435/03 számú ítélet, amely sanyarú sorsú British American Tobacco International Ltd és a nem kevésbé hátrányos helyzetű Newman Shipping & Agency Company NV a Belga állammal vívott gigászi küzdelmét énekli meg egy vagonnyi ingyenélő ügyvéd főszereplésével, akik óránként egy Armani öltönynek megfelelő eurót számláznak megbízóiknak.
Alapszitu, hogy a Newman által üzemeltetett adóraktárból ellopták a BAT dohánytermékeit. A Belga állam ezt a "gazdasági eseményt" értékesítésnek minősítette, továbbá a héa kapcsán adókötelezettséget állapított meg. Hihetetlen módon ezt az érintett gazdasági társaságok vitatták.
A bírósági eljárás során a következő kérdéseket tették fel az Európai Bíróság felé:
1)      Járhat‑e az […] irányelv szerinti termékértékesítés azzal a következménnyel, hogy a [HÉA] kivethető:
–       anélkül, hogy bármilyen ellenértékkel vagy elleszolgáltatással járó ügylet megvalósulna?
–       anélkül, hogy a javak feletti tulajdonjog átszállna?
–       abban az esetben, ha a javakat nem lehetett jogszerűen forgalomba hozni, mivel lopott termékekről vagy csempészett árucikkekről van szó?

2)      Más választ kell‑e adni az első kérdésre akkor, ha jövedéki termékekről, és különösen dohánygyártmányokról van szó?

3)      Ha a jövedéki termékekre egyáltalán nem vetnek ki jövedéki adót, összeegyeztethető‑e az […] irányelv rendelkezéseivel az, ha hasonló esetben [HÉA]‑t vetnek ki?

4)      Kiegészíthetik‑e a tagállamok a [HÉA] alá tartozó tevékenységek körét az […] irányelv 27. cikkének (2) vagy (5) bekezdése szerinti értesítés megküldésével annak érdekben, hogy a jövedéki termékek adóraktárból történő eltulajdonítását nemzeti szinten a [HÉA] alá vonják, vagy az […] irányelv 2. cikke kimerítő meghatározást tartalmaz?

5)      Jogosult‑e a tagállam a [HÉA] alá tartozó tevékenységek körét oly módon kiegészíteni, hogy például [HÉA] fizetését írja elő, ha adóraktárból jövedéki termékeket loptak el, abban az esetben, ha az […] irányelv 27. cikkének (5) bekezdése szerinti értesítésben kizárólag a [HÉA]‑nak az előzetes szakaszban adójegyek útján történő megfizetéséről van szó?”

A jogi bikkfanyelven feltett kérdésekből látszik, hogy egy normál halandó áfa alany szempontjából kizárólag az első kérdés és az arra adott válasz bír értékkel. Ezt az EB a következők szerint nyilatkozta ki:
Az előterjesztő bíróság e kérdéseivel, amelyeket érdemes együttesen vizsgálni, azt kívánja megtudni, hogy egyfelől az áruk eltulajdonítását lehet‑e az irányelv 2. cikke szerinti „ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítésnek” tekintetni, és ennek következtében az áruk eltulajdonítása a HÉA alá tartozik‑e, másfelől az az alapügyben is felmerült tény, miszerint e termékek jövedékiadó-köteles termékek, befolyásolja‑e ennek eldöntését.
Egyfelől – amint arra az alapügy felperesei és a Bizottság joggal mutat rá – a lopás fogalmából következően az áruk eltulajdonításából semmilyen pénzbeli ellenérték nem keletkezik az áldozat számára. Ezért a lopást önmagában nem lehet az irányelv 2. cikke szerinti „ellenszolgáltatás fejében” teljesített termékértékesítésnek tekinteni (lásd e tekintetben a C‑16/93. sz. Tolsma-ügyben 1994. március 3‑án hozott ítélet [EBHT 1994., I‑743. o.] 14. pontját).
Ezenfelül az áruk eltulajdonítása nem tartozik az irányelv szerinti „termékértékesítés” alá.
Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése alapján „»[t]ermékértékesítés«: a materiális javak feletti tulajdonjog átengedése”.
E rendelkezés szövegéből következően a termékértékesítés fogalma nem a tulajdon átruházásra az alkalmazandó nemzeti jogszabályokban előírt formákra utal, hanem magában foglalja az anyagi javak átruházásának az egyik fél általi lebonyolítását is, amely feljogosítja a másik felet, hogy a dologgal úgy rendelkezzék, mintha annak tulajdonosa lenne. Ez az elképzelés, amely többek között arra irányul, hogy a közös HÉA-rendszert az adóztatott ügyletek egységes definíciójára alapítsák, összhangban áll az irányelv célkitűzésével (a C‑320/88. sz., Shipping and Forwarding Enterprise Safe ügyben 1990. február 8‑án hozott ítélet [EBHT 1990., I‑285. o.] 7. és 8. pontja).
Az áruk eltulajdonításával az elkövető pusztán birtokossá válik. A lopás nem jogosítja fel az elkövetőt arra, hogy a tulajdonossal azonos feltételek mellett rendelkezzék az áruval. A lopás tehát nem valósíthatja meg a lopás áldozata és a jogsértés elkövetője között az irányelv idézett rendelkezése szerinti átruházást.
Végül – a belga és a görög kormány állításával ellentétben – az adósemlegesség elvéből egyáltalán nem következik, hogy a termékek eltulajdonítását termékértékesítésnek kell tekinteni, és ez az elv nem ellentétes azon következtetéssel, miszerint a lopás nem minősül a HÉA alá tartozó ügyletnek.

Szóval? Hát a Belga állam ezt benézte... Az EB szerint a lopás nem tekinthető termékértékesítésnek, így közvetlenül nem tartozik a HÉA hatálya alá.
Miért érdekes ez? Holnap kiderül...

Aki nem tud számvitelül, ne beszéljen számvitelül

Tudom, tudom elég eröltetett a cím, de basszus több nap, mint kolbász, ráadásul ismét beigazolódott, hogy minél többet foglalkozol egy dologgal, annál kevésbé értesz hozzá. De tényleg.
Kezdődött ott a dolog, hogy jött egy jelzés, hogy nézzünk már szét a Számviteli törvény táján, deviza elszámolási témában. Megtörtént, válaszoltam. Aztán ismét jött kérdés, ismét válasz, ma személyes találkozó. Amiből pedig egy poszt lesz mindenki okulására.

A kérdés csak annyi, hogy devizás pénzmozgások esetén milyen árfolyammal számolunk? Számomra egyértelmű volt, hogy a Számviteli törvény (maradjunk a lánykori Szt-nél) 60. § szerinti bekerülési értéket a 4-6 bekezdés valamelyike szerint határozzuk meg, jellemzően az MNB árfolyam alapján nálam, de ki mivel szeret szuszakolni.  Igen ám, de a csökkenések tekintetében a 62. § alapján kell eljárnunk, ahol egy szakszerű mondat került elhelyezésre( a 4 bekezdésről regélek):
Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték.
Valószínűleg az utolsó két értékelési mód nem igényel külön bemutatást. Minden könyvvitelt/számvitelt tanult személy, ha máskor hát a készletek elszámolásakor összefutott ezekkel az értékelési módokkal, számítási módszerükkel. A többiek guglizzanak rá. De nézzük az elsőt!
Mi bajom van a beszerzéskori árfolyam kifejezéssel. Igazság szerint semmi. Jelenleg. Korábban én az MNB árfolyam követelés/kötelezettség csökkenésnél történő felhasználás módját láttam benne. Mivel most úgy gondolom, hogy tévesen nem szeretném ismertetni a logikai kacskaringóimat, nehogy valakiben ez maradjon meg. Nem viselnék el egy olyan traumát a számvitel kék egén, mint Leo barátunk az Eredetben...
Mostani vízióm szerint (amihez nagyban hozzájárult Tollas Barátommal folytatott eszmecsere is) van egy globális deviza beszerzéshez kapcsolódó nyilvántartás, amelyben az adott tételekhez egyedileg hozzárendelésre kerül a bekerülési értéknél használt árfolyam. Amikor olyan művelet kerül könyvelésre, amely deviza csökkenéssel jár együtt meghatározzuk, hogy a nyilvántartásból melyik devizát használjuk fel és az ahhoz kapcsolódó árfolyam, mennyiség kerül elszámolásra. Kicsit vadul hangzik nem?

De tényleg, milyen megoldást használtok ti, ki milyen árfolyamon rögzíti könyveiben a devizás tételeket?

Pénztárgép 1,2

Igazság szerint ma valami megtörtént esetet szerettem volna feldolgozni, de olyan vérpezsdítő adózási eseményben nem volt részünk. Ezért a beharangozott pénztárgépes témát boncolgatom.

Elöljáróban annyit, hogy ez a terület lerágott csontnak tekinthető, hiszen a pénztárgép (és használatának mellőzése) nem a XXI. század terméke. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg új és újabb ötletek, amelyek befolyásolják a pénztárgép használatát, valamint az ebből adódó könyvelési feladatokat.

Általánosságban a jogszabályi háttér. Első sorban az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, ezen belül is a 166. § - 167. §, valamint a 173. §, a 174. § és a 178. § (1) és (4) bekezdései ez mellett  a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény 166. § - 169. §, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 45. §, 175. § (4) bekezdés és végül a 24/1995. évi (XI. 22.) PM rendelet. Ez mellett bevonhatnánk még mondjuk a Kereskedelemről, az Elektronikus aláírásról szóló törvényt is. Ugye milyen vér izgalmasnak ígérkezik a cikk? Szerintem térjünk át kérdezz, felelek formába... További kérdéseket  várom kommentben!

Mindenkinek kötelező a pénztárgép?
Szerencsére nem. A Pénzügy Minisztériumi rendelet 3. § (1) bekezdése hivatkozik a I. számú mellékletre, ahol is a következőkre írják elő az inhüvely gyulladást:
a) a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
b) a gyógyszertárak,
 
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
     ca) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
 
     cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete,   bemutatóterme, 
     cc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja, 
     cd) a termelői borkimérés, 
     ce) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében; 
d) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében. 

Naponta le kell zárni?
Igen. A rendelet 2. § (2) bekezdésének f) pontja előírja, hogy csak olyan pénztárgép hozható forgalomba, ami napi, időszaki zárásra képes. A lényeg azonban a Számviteli törvényben, valamint az Szja törvényben van elásva. A Számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetén a pénztárkezelési kötelezettség az, ami miatt a napi zárást el kell készíteni, hiszen az adott napra vonatkozó pénzmozgásnak ebben az esetben ez lesz a bizonylata.
A bevételi és költség nyilvántartást vezető adózók, akik az Szja törvény IV, V, XI melléklete alapján vezetik nyilvántartásaikat ugyancsak a pénzügyi teljesülés időpontjában kötelesek elszámolni bevételeiket.

Kötelező az éves zárás?
Igen, az említett PM rendelet 7. § (5) bekezdése alapján. A zárást viszont elkészítheti bárki, tehát nincs szükség szakszervíz önzetlen segítségére...

Mikor kell az adómemóriát kicserélni?
Amikor tele van :) Viccet félretéve, most is a PM rendeletből csemegézünk, a 6. §, ezen belül is az (5) bekezdés adja meg a választ. Ez alapján csak akkor kellene, ha adózó személyében változás áll be. Ez azt jelenti, hogy új tulajdonosa van a pénztárgépnek. Ebből következik, hogy jogutóddal történő megszűnés esetén nem kell új adómemória, kizárólag a szervízkönyvben kell feltüntetni a módosítást.
Ez mellett természetesen előfordulhat az, hogy a pénztárgép adómemóriája is megtellik. A jelenleg forgalomban lévő pénztárgépek (valószínűleg nem véletlenül) nem alkalmasak arra, hogy adómemóriát cseréljenek bennük, tehát új pénztárgép vásárlása (felesleges pénzkidobás) elkerülhetetlen.

Mit tegyek, ha áramszünet van?
Egyszerű! Kézi nyugta... Egy operatív ellenőrzés során adózónál ellenőrizhetik a pénztárgép megléte, használata mellett a kézzel kitölthető nyugták, számlatömbök, az ezekről készült szigorú számadású nyomtatványok meglétét. Az oka az, hogy a PM rendelet 5. § (6) bekezdése tartalmazza áramszünetre, meghibásodásra, lefoglalásra, stb. vonatkozó előírásokat. Ezek pedig véletlenül a kézi nyomtatványok vezetését írják elő :)

Mennyi ideig kell tárolni a zárásokat?
Elévülési ideig. Erről az Adózás rendjéről szóló törvény, a Számviteli törvény és az Szja (ami egy az egyben visszadobja a labdát az Art-nek) ad felvilágosítást. Tehát az adótörvények alapján 5 évig (természetesen a bevallás benyújtásától számítva), a Számviteli törvény szerint pedig 8 évig kell megőrizni. Mondjuk ez a hőpapírra készült zárások esetén elég érdekes lesz. Akik ilyen papírt használó berendezést vásároltak rövidtávon vegyenek hozzá egy UV lámpát is. Azzal akkor is megnézhető a szalag adata, ha normálfényben már szar sem látszik.

Nem áfa alany is kötelezett pénztárgép használatba?
Igen, gyakorlatilag minden gazdálkozó alanya az áfának, maximum alanyi adómentes adózóként végzi a tevékenységét. Szóval, aki belföldön az első kérdésnél felsorolt tevékenységeket végzi pénztárgép használatára kötelezett.

Bankkártyás vásárlást kezelni kell-e a pénztárgépben?
Igen. A PM rendelet is előírja (2. § (2) bekezdés a) pontja), mint pénztárgép forgalmazásának alapfeltétele. Érdekel? Jelezz vissza kommentben aztán számvitelileg is levezetjük...

Vásárlási utalványt kezelni kell-e a pénztárgépben?
Lásd az előző választ!

Hány éves a kapitány?
42

Milyen pénztágépet használhatok?
Olyat, ami rendelkezik típusengedéllyel és APEH engedéllyel rendelkező szakszervíz hajlandó üzembehelyezni. Lásd PM rendelet: 2. § (1) - (4) bekezdés.

Pénztárjelentést kell-e kitölteni a napi záráshoz?
Igen kell, de gyakolatilag fordítva van a dolog. Tehát a pénztárjelentés melléklete a napi zárás. A zárás, mint az adott napra vonatkozó bevétel bizonylata jelenik meg, ezen az áfa kulcsonkénti bontás mellett tételesen szerepel, hogy készpénzben, készpénz helyettesítő eszközzel mennyi bevételt számolt el az adózó. Ebből a készpénzes tételek összege kerül a pénztárjelentésre.

Előleget be kell-e ütni a pénztárgépbe?
Mint állat! Természetesen csak akkor, ha készpénzben, vagy készpénz helyettesítő eszközzel teljesítették. Sajnos az előleg kezelése további munkát igényel. Az előleg ugye csak kötelezettségéként szerepel nálunk, annak ellenére, hogy az áfáját meg kell fizetni. Amíg az előleg elszámolásra nem kerül külön nyilván kell tartani. Azon gazdasági esemény realizálásakor, amelyben az előleget elszámoljuk szükséges megjelölni, hogy melyik előleget használtuk fel. Akár készpénzben (vagy azt helyettesítő bármely fizetőeszközzel) történik a végelszámolás, akár utalással.

Kell-e zárás, ha nem volt forgalom?
A második kérdés gyakorlatilag megadja a választ. Természetesen kell.

Hogy kell könyvelni a pénztárgép szalagot (kapcsolódó számlákat)?
Volt már rá pár célzás a postban, de nézzük a lényeget. A pénztárgépben készpénzes és készpénzhelyettesítő eszközzel teljesült gazdasági események realizálódnak. A készpénzes tételt a pénztárjelentésben feltüntetjük, a szintetikus könyvelésben a pénztár, árbevétel és fizetendő áfa főkönyvi számlákon könyveljük. A készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített tranzakciók nem kerülhetnek a pénztárba, hiszen ellenértékük később fog megjeleni, jellemzően a bankszámlánkon. Ezért ennek bruttó (mondjuk áfával növelt) összegét az egyéb követelések között tartjuk nyilván, míg a nettó és az áfa elszámolása a készpénzes tétellel azonosan történik. A bankkártyás vásárlásokról a pénzintézet, az utalvánnyal történő fizetés kapcsán pedig az utalvány kibocsátó (miután mi elküldtük a megfelelő jelentéseket) küld teljesítési igazolást, majd pénzt.
Azok a gazdasági események, amelyek azon túl, hogy a pénztárgépben rögzítésre kerültek, még készpénzfizetési számla kiállítással is járnak KIZÁRÓLAG a pénztárgép szalagról kerülnek a könyvelésbe. Tehát, ha a pénztárgépben szerepel és számlát is állítottunk ki, ne könyveljük mindkét bizonylatot :)
 

Napi tipp

Tegnap este eszembe jutott ködbe vésző ifjúságom kultúrális rágógumija a Bravo (Popcorn, Ifjúsági Magazin) című sztárlap. Ennek a Pulitzer-díjas műremeknek volt egy Szex, szerelem, gyengédség című rovata, ahol a hamvas tinik és a pattanásos barátaik kérdezhettek szakértőktől (Fiatalabbak kedvéért ez hasonló, mint a gyakorikerdesek.hu, csak a válaszadók nem vérbunkók). A szerkesztők - valószínűleg unalmukban - ostobábnál ostobább kérdésekkel tömték tele az újságot, így volt időszak, amikor a Bácshús virsliről nem a hot-dogra asszociáltunk.
Innét egyenes út vezet a Számviteli levelekhez. Az elmúlt másfél évben egyre több szakmai szemmel dilettáns kérdés került az újságba, gyakran hasonló témakörben. Történik ez annak ellenére, hogy a szerkesztőbizottság a számvitel, adózás olyan titánjaiból áll, akik láttak még háromszámlás főkönyvi számlavázat élőben...
Jelen kiadvány kapcsán eltekintünk attól, hogy a minőségromlást a szerkesztők poénjának tekintsük, ezért népművelési szándékkal napi tipp rovatot indítunk a facebookon. Amennyiben követőnk leszel és legalább egyszer lájkolod legalább az egyik napi tippet, gazdagabb lehetsz egy 2011. évi Számviteli levelek előfizetéssel :) A sorsolás legyen mondjuk a harmadik negyedéves áfakor...

Ekkora bakot lőni!

Mivel idén nem nagyon írtam szakmai dolgokról muszáj az elejéről is csipegetni. Ezért bocs mindenkitől...

A magyar adórendszer egyetlen nagy előnyeként azt értékelhetnénk, hogy nem lehet megunni. Arra vigyáznak, hogy alapjaiban nem módosuljon egyszerre minden, persze nem azért, hogy ők legalább képbe legyenek, hanem, hogy a látszat munkahelyek fantom feladatai elég hosszú ideig kitartsanak.
Az idei évben sikerült elérniük, hogy Pistike a 4 éves leragasztott szemüveges óvodás és Jani bácsi a 75 éves ultibajnok életét ugyanazzal a módosítással szúrták el. Természetesen a versenyekhez kapcsolódó érmek, trófeák adókötelezettségéről beszélünk.

A ködbe vésző korábbi szabályozás egyszerűen letudta a dologot:
8.18. a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettál, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;
 

Jelenlegi szabályozás (ja az megvan, hogy az szja törvények az idei évben 8 változata volt...):
8.18. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;

Természetesen nem lennénk magyarok, ha nem lenne legalább két olyan lyuk az szja törvényen, amivel megoldhatóvá válik Pistike takonygombolyító versenyen elért díjának adómentessége. A szépemlékű Pénzügyminisztérium 625/1/2010. sorszámon kiadott tájékoztatása szerint használhatjuk a törvény 7. § (1) bekezdésének w) pontját. Ezzel gyakorlatilag megkerültük az 1 melléklet 8.18 pontját. A lényeg az, hogy a díjat átadó szervezet is kedveményessen, vagy ingyen kell, hogy kapja a díjat. Ebben az esetben csak a tényleges átadási érték jelenti az szja és eho alapját.
Másik megoldást az 1 melléklet 3.3-as pontja kínálja. Ez természetesen csak a nonprofit vállalkozás szűkebb körének megoldás az alábbiak szerint:
3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;
Itt a 3.4 pontban felsorolt kizáró tényezőket azért érdemes figyelembe venni.

Nincs elég gondod? Legyél egyéni cég Vol. 1.

Nem tudom, ki hogy van vele, de nekünk az egyéni cégekhez kapcsolódó új jogszabályok gyakorlatban való alkalmazása elég nehézkesen halad. Tudom, hogy retardált vagyok, meg olyan lassan olvasok, amilyen szarul írok, de akkor is...
Még mielőtt a nehezebb falatokat tolnám le a nagyérdemű torkán egy pénztárcakímélő infó, egyenesen az APEH-től. Mondjuk az érdekelne, hogy ezt miért mostanában kellett, hogy megjelenjen :)

Tehát azon egyéni vállalkozók, akik egyéni céggé alakulnak kötelesek pénztárgépeiket (és taxamétereiket) az új adózói adatokra átíratni. Ezt - hasonlóan a gazdasági társaságok átalakulásához - azonban elegendőadószám átprogramozás formájában végrehajtani, tehán NINCS szükség adómemória cseréjére.
A pénztárgép szervíznaplójában az átállítást ettől függetlenül kötelező bejegyezni, valamint az örömteli eseményről 15 napon belül az illetékes APEH igazgatóságot is illik értesíteni. A szokásos adatlapon a sokatmondó„85. Változás a használatban egyéb okból”kódot tessék feltünteni.

A megspórolt pénzt rózsaszín csekken küldje mindenki sanyinak...

SZaJnálom...

A KSH a magyarországi bürokrácia egy fontos és teljesen szükségtelen gittegylete. Személy szerint nem tekintem őket partnernek, sőt ahol lehet támogatom az adatgyűjtés pontosságát azzal, hogy én nem küldök be semmit.
Valószínű, hogy mások is nagyon komolyan veszik a statisztikai hivatalt, ezért is nem érdekelt senkit, hogy a KSH elnöke szépen suttyomban kivonta az SZJ számokat a forgalomból.

Korábban már írtam róla, hog a TEÁOR változás csak az utolsó előtti lépés volt az Uniós egységesítés lépcsőjén. Az Eurostatnál, ahol a többi EU-s hivatalhoz hasonlóan egy kicsivel több egyenes uborkát majszoltak el a kelleténél szinte minden osztályozási rendszert központosítottak. Ezek közül a TESZOR vált aktuálissá (április 21-től), természetesen a 2008-as verzió.

Ez befolyásol valamit? Adózás szempontjából nem. Az Art, valamint az Áfa törvény ezt követően is az SZJ számokat, azoknak is a 2002. szeptember 30-i változatait használja.

TB reloaded

A magyar adótörvények leképezései az egész államháztartásnak, a közigazgatási gondolkodásnak, a hivatali hozzáállásnak. Persze mi ebből a faszságból élünk! Még egy izgalmas, ám de rövid összefoglalás a társadalombiztosítás homályos történeteiből. Elkövető ZS.

"Egy valami állandó, a változás"

Íme az egyéni és társas vállalkozásokat érintő néhány 2010. évtől hatályos gyöngyszem:

1./ SZUPER évünk lesz jövőre, hiszen az Alkotmány Bíróság is jóváhagyta a SZUPER-BRUTTÓ-t! Az összevonás alá eső jövedelem megállapítás változatlan marad, azonban az adót egy képzett adóalap után fizetjük. Adóalap korrekciós tényező a munkáltatói tb. járulék 27 %-a, vagy a kifizetői EHO.

Ez azt jelenti, hogy a havi jövedelemhez hozzá kell adni a munkáltató által a jövedelem után befizetett tb. járulékot, és ez képezi a havi adóalapot. (adóalap-kiegészítés)

2./ Az adótábla is változik:    

  • Az alsó  sávhatár 5 millió Ft (adóalap-kiegészítéssel), melynek kulcsa 17 %. (2011. január 1-jétől a sávhatár 15 millió Ft)
  • Az 5 millió forint feletti jövedelmet  32 % adó terheli.(2011. január 1-jétől 15 millió forint feletti jövedelem 32%)

3./ Adójóváírás változása:

 A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér és az  arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 %-a,  de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100.-Ft lehet. A jogosultsági határ  3.188 ezer forint éves jövedelemig, majd 4.690 ezer forintnál fogy el a kifutó jóváírás.

4./ Kedvezmények:

  • Megmarad a családi (három és több gyermek esetén) és az őstermelői kedvezmény. A családi kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátja 3 gyermek esetén 7.620 e forint.    Az önkéntes biztosító pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések kedvezménye is megmarad.
  • Megszűnik az összevont adókedvezmény, ezen belül a tandíj kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, a közcélú adományok, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.

5./ Béren kívüli juttatások adózása:

  • Kedvezményesen   25 % közteherrel adózik, amelyet a munkáltató fizet: üdülési  csekk, üdülési szolgáltatás, helyi utazási bérlet, meleg étkeztetés, iskolakezdési támogatás, iskola rendszerű képzés, magánnyugdíj pénztári tagdíj kiegészítés a munkáltató részéről, önkéntes nyugdíj és egészségpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás. A juttatásokra a korábbi egyedi korlátok érvényesülnek. A melegétkeztetés egyedi korlátja 18 ezer Ft/hó.
  • A nem kedvezményes körbe tartozó juttatások után összesen 97,9 % adót (SZJA,  tb. járulék, szakképzési hozzájárulás) kell fizetni. Ebbe a körbe tartozik a  hideg étkezési utalvány, ajándékutalvány, kultúra utalvány.
  • Továbbra is adómentes marad az INTERNET juttatás és új elemként a kifizető által biztosított védőoltás.

6./ Járulékok:

  • A munkáltató által fizetendő  Tb. járulék mértéke egységesen 27 %, melyből 24 % nyugdíjbiztosítási  járulék, 3 % egészségbiztosítási-és munkaerő piaci járulék, amiből 1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, 0,5 % a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1 % pedig munkaerő-piaci járulék. Ezzel megszűnik a munkaadói járulék.
  • A biztosított (dolgozó) által fizetendő egészségbiztosítási-és munkaerő piaci járulék 7,5 %, melyből 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék (pl: kórházi ellátás), 2 % a pénzbeli egészségbiztosítási járulék ( pl: táppénz ), 1,5 % a munkaerő piaci járulék. Ezzel megszűnik a munkavállalói járulék.
  • A biztosított (dolgozó) által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke nem változik (9,5%). Magánnyugdíj pénztári tagság esetén 1,5 %, a tagdíj 8 %.
  • A 11%-os EHO 27%-ra emelkedik.  A tételes EHO 1950.-Ft/hó/fő, megszűnik.
  • Magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járuléka: 4.950.-Ft.

Ezzel a 6 ponttal még koránt sem értünk a változások végére, hiszen "tálalásra" várnak még olyan ínyencségek, mint

egyéni vállalkozás alapítása, egyéni cég alakulása, egyéni vállalkozói kivét és annak kiegészítése, piaci kereset meghatározása, személyesen közreműködő tag jövedelem kiegészítése, belföldi és külföldi kiküldetések szabályainak változása, egészségbiztosítási ellátások módosulása alkalmi foglalkoztatás nyugdíj, rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés, ösztöndíjas foglalkoztatás.

Azt gondolom, a gyomorrontás elkerülése végett ennyi ízelítő egyszerre elég az új dolgokból, a többiről talán később...

Munkaügy Saga 2010

Új szerző mutatkozik be tb témakörben pár szó erejéig. Ő A, bérszámfejtők új generációjából, aki ennek ellenére egy kockás papír és egy fázisceruza segítségével képes elküldeni az elektronikus bevallást.

Ahogy eddig már megszokhattuk, a jövő év sem lesz változásoktól mentes, az Országgyűlés ugyanis elfogadta a 2010. évi adótörvényt. A jövő évtől életbe lépő változások közül sok érinti a munkavállaló jövedelmének alakulását, illetve a bérhez kötődő munkaadói terheket.

Az egyik legjelentősebb változás a SZJA számításánál lép életbe 2010-től, az ún. szuperbruttósítás. A szuperbruttónak nevezett adóalap azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadót egy korrekciós tényezővel növelt adóalap után kell számolni. Ez a gyakorlatban a béren felüli - munkáltatói járulékokkal növelt - összeget, vagyis a bruttó jövedelem 127%-át jelenti. (A járulékalap azonban továbbra is a bruttó bér marad!)

Emellett változik az adókulcsok, valamint az adójóváírás mértéke is. Az alsó kulcs 18-ról 17%-ra csökken, a felső határ az eddigi 36-ról 32%-ra, a sávhatár pedig az eddigi 1.900.000 Ft-ról 5.000.0000 Ft-ra nő.

Az adójóváírás havi összege is magasabb lesz jövőre, az eddigi 11.340 Ft helyett 15.100 Ft-tal lehet majd havi szinten az adót csökkenteni 3.188.000Ft/év keresetig. Csökkenő mértékben az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők is élhetnek a lehetőséggel 4.698.000 Ft bruttó éves jövedelemig, vagyis ez esetben a magánszemélyt megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12%-ával.

2010 évben a munkáltatókat terhelő járulék mértéke továbbra is 27%, de az idei évtől eltérően ez értékhatártól függetlenül kiterjed az összes bérre. A munkaadói, munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék névleg megszűnik, valójában százalékos formában beépül az ún. egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékba. A dolgozó után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulást, azaz a személyenkénti 1950 Ft-os tételt jövőre nem kell megfizetni.

És hogy ezek után mennyi is lesz a szegény dolgozó nettó jövedelme? Sajnos nem sokkal több mint eddig...

(Ennek kiszámításához ajánljuk mindenki figyelmébe a dzabakusz könyvelőiroda bérkalkulátorát.)

Változni fog jövőre a béren kívüli juttatások rendszere is: az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő cafetériától is elveszik a munkáltatók kedvét, ugyanis adómentessége gyakorlatilag valamennyi ilyen típusú juttatásnak megszűnik - de az otthoni internethasználókat például továbbra is adómentesen támogathatja a munkáltató - és egy része ún. kedvezményesen adózó juttatássá válik.

Azaz 25%-kal adóznak majd a következő juttatások(a teljesség igénye nélkül):

  • Üdülési csekk (a minimálbér összegéig)
  • Melegétkezés (18.000.- Ft összegig)
  • Helyi bérlet
  • Iskolakezdési támogatás minimálbér 30%-át meg nem haladó része
  • Önkéntes nyugdíjpénztárba utalt munkáltatói hozzájárulás (a minimálbér 50%-áig)
  • egészségpénztárba fizetett összeg (minimálbér 30%-áig)

Lesznek azonban a cafetériának olyan - sajnos csak eddig közkedvelt - elemei, amelyek már nem esnek e "kedvező" adókulcs alá, így azok 54%-kal adóznak majd (például a hideg étkezési utalvány, illetve a csekély értékű ajándék).

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó változások kapcsán sem büszkélkedhetünk túl pozitív eredménnyel: a táppénz továbbra is a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban egy évig jár a biztosítási jogviszony fennállása alatt. Annak akinek a biztosítási jogviszonya megszűnik, ezt követően már csak 30 napig folyósítható tovább az ellátás (a korábbi 45 naphoz képest), ráadásul annak összege is csökken. Míg eddig folyamatos, minimum 2 évi biztosítási idő esetén a jövedelem 70%-át, addig most csak 60%-át fizetik, ennél rövidebb biztosításban töltött idő, illetve kórházi táppénz esetén ez az összeg már csak az átlagkereset 50%-át teszi ki, de maximum a minimálbér 400%-áig terjedhet, passzív táppénz esetén pedig a felső határ:150%.

A munkáltató által fizetendő betegszabadságbér összege is csökkent: az eddigi 80% helyett 70%-ra változott.(Ez munkaviszony esetén a keresőképtelenség első 15 napjár avonatkozik.)

A gyermeket nevelő szülők helyzetét sem könnyítették meg, ugyanis szigorodnak a családtámogatási ellátásokra vonatkozó szabályok is, igaz ez a 2010. április 30-át követően született gyermekekre vonatkozik majd. Az ellátás összege nem változik, továbbra is 70%, a Terhességi-gyermekágyi segély 168 napig jár, azonban a jogosultság feltétele az eddigi 180 nap helyett 365 napra változik majd.Ugyanez igaz a GYED-et igénylőkre is, viszont az ellátások össz időtartamát 2 évben maximalizálták és a tervek szerinta GyED-re való jogosultság időtartama nem haladhatja meg a megelőző két év alatt biztosításban töltött időtartamot.Az ellátás maximum összege: a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Kerekecske adócska

Szerintem már írtunk róla, csak lusta vagyok visszakeresni, de a PM megint elkapkodta a dolgot és kb egy év késéssel magához vette az irányítást. Tehát a járművezető gyakorlati szakoktatók cégautóadó kötelezettségéről tettek visszavonhatatlanul egyértelmű kinyilatkoztatást. A szöveget a biztonság kedvéért bemásolom, de szerintem a lényeg az, hogy általános esetben nem terheli adókötelezettség az oktatót. Mi az általános eset? Amikor az oktató kizárólag a Kormányrendeletben leírt költségeket számolja el...

A járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján a járművezető-képzés tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevékenységet folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő - vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló - szakoktatójának - ideértve mind a személygépkocsi-vezetést, mind a motorkerékpár-vezetést oktató járművezető-oktatót - a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. Gyakorlati célú használat alatt értendő az is, amikor a személygépkocsi-vezetést oktató saját járművében oktatja a tanulót, de ide tartozik értelemszerűen - az az eset is, amikor a motorkerékpár-vezetést oktató a közúti forgalomban személygépkocsijával a motoron közlekedő tanulókat kíséri, azaz a tanulót felügyeli. A járművezető-oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag az ezen Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-felhasználási ellenérték és a Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe.

Amennyiben oktatási tevékenységet vállalkozási vagy munkavállalói jogviszonyban ellátó oktató mindezek alapján - a járművezető oktatással összefüggésben - tételes költségelszámolással személygépkocsija után költséget nem számol el, ezen személygépkocsit cégautóadó-kötelezettség [feltételezve, hogy a jármű után a kormányrendeletben szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem a használója) nem számol el] nem terheli.

[PM Illetékek és Önkormányzati adók Főosztálya 9350/2009 – APEH Ügyfélkapcsolati és

Tájékoztatási Főosztály 2279166933]

 

Környezetvédelmi termékdíj, ismét...

Néha muszáj komolyan venni egy-egy témát. Főként, ha olyan erőszakszervezet van a plátói dialógus másik végén mint a VPOP.
Mai szerzőnk VG, többszörös Sipos Jenő díjas környezetvédelmi termékdíj szakértő. G akkora májer, hogy egyetlen pillantásával különválasztja a társított csomagolást, természetesen úgy, hogy termékdíj szerinti elemeire válik...

Júliusban ellátogattak a Regionális Ellenőrzési Központ (VPOP) Környezetvédelmi Termékdíj Osztályáról, hogy Kiskunhalason is felkészültebbek lehessünk ebben az „adónemben” is.

Hiszen a termékdíj szabályozás elsődleges célja a környezetszennyezés megelőzése a szennyező termékek mennyiségének csökkentése révén, valamint az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtése. A szennyezés visszaszorítása valahogy csak nem akar megvalósulni, de a pénzügyi források szépen gyűlnek, hiszen a VPOP elmondása alapján éves szinten 3,7 milliárd db italosflakon és NAPI(!) 1,3 millió műanyagtáska, tasak képzi a díjköteles termékkör jelentős részét, a gazdálkodói kör a Dél-Alföldi régióban kb. 15000 érintettebből regisztrált mindösszesen 4500 – 5000 és nemes feladatuknak tekintik többlépcsős rendszerben az érintettek bevonását.

A konferencián valahogy nem sikerült kivárni a kérdésekre szánt utolsó harmadot, az indulatok néha igen magasra szárnyaltak. Főképp azért, mert végre személyesen is volt lehetőség néhány „MIÉRT?”-re, úgymint:

Hogyan is várhatják a kibocsájtás csökkenését, ha a gyártók nincsenek érdekeltté téve a kérdésben, mert ők legyártják a termékeket és az első továbbforgalmazó vevő megfizeti.. Ugye ez egy 1995-ös törvény, régen a gyártók fizették meg a termékdíjat, ez a rendszer érintett x kötelezettet, mostani hatványozottabban több kis kötelezettet érint, akik nagy része nem is tud róla, hogy kötelezett.. Például a fényképész, aki papírtokba teszi a képeket, a szikvizes, mint notórius kereskedelmi csomagoló, vagy a nyomdában reklámanyagot megrendelő 459db vevő, továbbá az őstermelők jelentős része – „Óriás kör” idézet az előadótól.

2008 még „türelmi időként” funkcionált, a VPOP várta a bejelentkezéseket, bevallásokat, igyekezett felépíteni a saját apparátusát, nyilvántartási rendeszét. Egyelőre még nem sikerült tökéletesen, a telefonos megkeresésekre az ügyfélszolgálatukon nem egyszer ügyintézőnként eltérő válaszokat lehet kapni, a bevallások feldolgozása sem igazán követhető, a konferencián is forrpont alakult ki a VPOP-s folyószámla hiánya miatt. Hiszen ha valakinek hiányzik a jogosultsága, de lelkesen küldözgeti a bevallásokat, annak egyszerűen „elvesznek” a bevallásai az ügyfélkapu sikeresen befogadja, ám a VPOP-nál nem kerülnek feldolgozásra, mert hát ők nem tudják kihez tartozhat. Még jó, hogy több azonosító szükséges a termékdíj-bevalláshoz, mint egy hitelfelvételhez. (adószám, GLN szám, VPID szám, bevallást ügyfélkapun benyújtó adóazonosítója, csoda, hogy megengedték, hogy a KÜJ szám feltüntetésétől, ha nincs, el lehessen tekinteni).

Végül néhány gondolat, amit 2009-ben (a következő törvénymódosulásig) érdemes szem előtt tartani:

A VPOP 5 évre visszamenőleg vizsgálhatja, hogy a folytatott tevékenység, a KT hatálya alá tartozik-e, megtörtént-e a bejelentés, a számlán az esetleges feltüntetési kötelezettség teljesült-e.

Ha egyszer bejelentkeztünk, akkor is be kell adni a nullás bevallást (a kötelező oszlopokat ekkor is ki kell tölteni), vagy ki kell jelentkeznünk, ez leginkább a reklámhordozó papíroknál, eseti névjegykártya rendelésnél érdekes.

Jelenleg (2009.06.01-től) a kereskedelmi csomagolás körébe tartozó nejlontáska csak az a műanyagtáska, ami szállításra használható, függetlenül attól, hogy ingvállas-e; viszont a kis tasakok, amelyekbe higiéniai okokból teszik pl. a kiflit sima csomagolásnak minősülnek, azaz ezek után kg alapon kell a termékdíjat megfizetni. Nagy öröm, hogy ez a változás visszamenőleges hatályú.

Jó hír az 50m2 alatti üzlethelyiséggel rendelkezőknek, hogy ha az alábbi 3 feltételnek mind eleget tesznek mentesülnek a kereskedelmi csomagolás E2 díjtétele alól:

csak végső fogyasztó részére értékesít,

éves szintem mx. 75.000db-ot értékesít,

üzlethelyisége 50m2 alatti (annak figyelembevételével, ha van 21db boltja és MIND 50m2 alatti, akkor alanyi mentesnek tekintendő E2 tekintetében, azaz semmilyen nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége nincsen, ÁM ha a 21db boltból akár egy is meghaladja az 50m2 -t, akkor mind a 21 bolt egyaránt kötelezett lesz!)

2009.01.01-től bérgyártás esetében egyértelműen a bérgyárTATÓ a kötelezett. Viszont a bérgyártás fogalmát szigorúan értelmezik, azaz csak akkor beszélhetünk bérgyártásról, ha a bérgyártató bocsájt minden alapanyagot a bérgyártó részére és a terméket is a bérgyártató értékesíti.

Import esetében annak is be kell jelentkeznie, aki kivetéssel fizeti meg a termékdíjat, neki bevallást nem kell beadni, csak a bejelentkezést..

A bevallási kötelezettséget a termékdíj nettó összegéről havi bontásban az Art. 1.sz.melléklete szerinti gyakoriság szerint kell megtenni, ám az újrahasznosítható (többutas) csomagolás esetében a bevallást évente kell beadni.

A fizetési kötelezettséget a bevallás benyújtásának napjával kell rendezni, mert a késedelmi pótlékot ettől a naptól vetik ki.

A havi 1000Ft alatti nettó termékdíjat 0Ft-ra kerekítjük, göngyölítés nincsen. (Bevallást természetesen ebben az esetben is be kell nyújtani.)

Nyilvántartási kötelezettsége minden kötelezettnek van, ami számviteli bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartást jelent, ahonnan havi bontásban megállapítható kell, hogy legyen a kötelezettség. („A feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és termékdíjmentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani, amely tartalmazza a vevők nevét, adószámát és címét, valamint a számla sorszámát és kiállításának dátumát.” 10/1995 14. § (5))

Az újrahasznosítható (többutas) csomagolás esetén a nyilvántartás vezetésén kívül arra is oda kell figyelni, hogy a tárolás során fizikailag elkülönülten legyenek tárolva a saját/az idegen/és az újonnan beszerzett raklapok.

A számlán való feltüntetési kötelezettségekre vonatkozóan:

A számlán a teljesítés dátumát, továbbá a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.

teljes termékdíjfizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft” szöveget,

termékdíjmentesség esetén (díjtételenként): „a .................. környezetvédelmi termékdíj alól ...............%-ban mentes, az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó árból ..... Ft” szöveget, illetve koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén: „a .......................... környezetvédelmi termékdíj alól .....%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ......................... Ft” szöveget.

újrahasználható termék első forgalomba hozatal utáni forgalomba hozatala esetén: „a ..... környezetvédelmi termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni.

Kiskereskedelmi értékesítés esetén a számlán NEM kell feltüntetni (teljes termékdíjfizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft”) szöveget.

Termékdíjköteles termék értékesítésekor a termékdíjat közvetlenül az általános forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani oly módon, hogy a termékdíj ne képezze az általános forgalmi adón kívül másnak az alapját.

Az átvállalás („H” díjtétel esetében) történhet számlával, az eredeti kötelezett beszállítója teheti meg, az árumozgással ellentétes irányban, feltétel, hogy helyes és pontos számlazáradék szerepeljen a számlán:

csomagolás esetén

ha a termékdíj-fizetési kötelezettség egésze, egyben kerül átvállalásra „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ...................... ..................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ....................................... Ft megfizetésre került”;

ha a műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” termékdíjtétele külön kerül átvállalásra „a termékdíj „H” díjtétel megfizetése átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ..................................................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ............................ Ft megfizetésre került”;

kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ............ Ft termékdíj megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni.

Továbbá az átvállalás történhet szerződéssel is:

koordináló szervezett, fontos, hogy anyagfajtánként csak egy hasznosítást koordináló szervezettel köthető megállapodás.

Bérgyártó és bérgyártató közötti szerződéssel,

Köteles termék első belföldi vevője, mint exportáló egyéb exportmennyiségi feltételek teljesülése estetén szerződéssel átvállalhat.

2009.01.01-tól kereskedelmi csomagolás esetében gyártó-nagyker-kisker (H-E1-E2) láncolatban átvállalási szerződéssel a nagyker-kisker(H-E1,E2) változatra lehet áttérni.

Fontos, hogy az átvállalási szerződés az 53/2003 KtKr. formai előírásainak kell, hogy megfeleljen, és érvényesítésre a székhelyileg illetékes Regionális Ellenőrzési Központhoz be kell küldeni, ahol a nyilvántartásba vételt követő hó elsejétől „engedélyezik” a szerződés életbe lépését.

Tessékmondani be kell ütni a pénztárgépbe?

Sajnos az adózó még igen gyakran, alacsony színvonallal találkozik a tájékoztatási telefon vonalakon. (06-40-424-242) Előfordul, hogy a tájékoztatás iránya megfordul a beszélgetés során, az ügyintéző felkészületlensége miatt. Nagyobb könyvelőirodák azért nem használják a telefonos lehetőséget, mert alacsony színvonalú és megbízhatatlan. Ezt sanos egy egyszerű kis egyéni vállalkozó nem biztos hogy tudja és vakon bízik. Ha megbüntetik a helytelen gyakorlatér akkor meg nem tud semmire se hivatkozni, rajta verik el az államgépezet éhségét.

 

Én már találkoztam olyannal is hogy mikor a hölgy nem tudott - az igen egyszerű - változásbejelentési kötelezettséghez kapcsolódó nyomtatvány kiválasztásában segíteni, megtagadta a visszahívást és az utólagos keresés lehetőségét. Hivatkozási alapja az volt hogy ez „általános tájékoztatási vonal”. Nyilván arra gondolt, hogy túl nehéz a kérdésem. Arra már nem volt lelki erőm hogy elmagyarázzam az általános szó irányultságát, azaz hogy nem konkrét adózóval, eseménnyel, hanem általánosan alkalmazandó adózási szabályokkal kapcsolatos kérdéseknek a vonala.

 

Szóval van hogy az adóhatóság önkényesen szűkíti az ART által lehetővé tett szóban való előterjesztés lehetőségét. Elvégre ezt úgy se tudja utólag bizonyítani az adózó, ha meg esetleg tudja is nem fog vele vesződni, elvégre őneki az adott problémát, adózási gondját kell megoldani.

 

Tettünk egy próbát egy mindennapi kérdésben, sejtve, hogy mi is lesz a végeredmény.

 

Két régióban kértünk tájékoztatást és láss csodát ellentétes választ kaptunk. Ugyanazt az adóteljesítményt nyújtva két adózó a gyakorlatban nem ugyanazt a szolgáltatást kapja az államtól. Tessék a kabarégombot benyomni és röhögni hangosan. Arany szavaival élve: Rajongva tűnt elém a sátrak népe: (...) / Dicsőséget szomjaznak minden áron, / De, ha nem kell vér, olcsón is veszik; / Ritka dolog, hogy egyetértsen három; / A holnapot ma bízvást megeszik”

 

 

Székesfehérvári irányítószámmal (jó válasz)

 

- Tessék tájékoztatás! Xxxxxxxx Ági

- Kezét csókolom, jó napot kívánok! Pénztárgép használattal kapcsolatosan lenne kérdésem.

- Igen

- Az lenne a kérdés, hogy amennyiben az üzlethelyiségben a vevő számlát kér a vásárlásról, az esetben mi a helyesbizonylatolási rend? Mit kell tenni?

- Akkor nem kell beütni a pénztárgépbe. Korábban be kellett, nem olyan régóta van így. A készpénzeset akkor bekellett. Elég a pénztár jelentés - amit a nap végén elkészítenek - elég annak a göngyölítése és göngyölt számla.Korábban ez úgy működött, hogy azt is be kellett ütni a pénztárgépe, és a nyugta amit kiadott a gép összetűzésrekerült a készpénzfizetési számlának a másolati példányával, az eredetit meg kapta a vevő. Most már nem kell beütni.

- Mi történik, ha mégis így jár el egy-egy bolt? Mi történik, ha ilyen rossz metódus szerint járt el - a korábbi

rendszer szerint működött - az üzlet mostanában is? Mit tud tenni?

- Hogy mit tud tenni? Énszerintem ő most többletmunkát tesz magának ezzel. Ez nem szankció alap, ha ez a kérdés.

- Igen ez a kérdés.

- Szerintem nem szankcióalap mert nem az új jogszabályt alkalmazta, mert esetleg elkerülte a figyelmét ahatálybalépése, de ezt követően amikortól tudomása van már ezt alkalmazza és ezt igazolja. Tehát írnák egyfeljegyzést és esetleges ellenőrzésnél igazolás arra vonatkozóan hogy így működött.

- Tehát bizonylat korrekciót ne végezzen el?

- Bizonylatkorrekcióra nincs szükség, mert ÁFÁ-t duplán nem fizetett be, ügyfél megkapta az eredeti példányt. Sajátmagának végzett egy plusz műveletet amire nem volt jogszabályilag kötelezett. Nincs mit bizonylaton javítani. Miregondol javításra, hogy beüsse a pénztárgépbe?

- Igen hogy esetleg a pénztár szalagot korrigálja.

- Nem tudom megtenni, visszamenőlegesen nem tudok a pénztárgépbe visszamenőlegesen ütögetni, ezt nem tudomkorrigálni.

- Árulnak a boltokban ilyen korrekciós bizonylatot amit a pénztárgéphez használnak szigorú számadásúnyomtatványként. Akkor ezen se kell átvezetni ezeket a tételeket?

- Nem tudom pontosan milyen az a bizonylat, nem láttam még ilyet, hogy mit tartalmaz.

- Ez azt tartalmazza, hogy ilyen jegyzőkönyv szerű - régebben nem mindegyik készülék rendelkezett azzal a működési elvvel, hogy lehessen tételt helyesbíteni. Ha volt egy félreütés mondjuk nagyságrendi hiba miatt akkor ezen a bizonylaton rögzítették, hogy hányas tétel mi volt a nagyságrendi hiba, melyik napon, milyen áfa kulcsba, milyenösszeg és ez volt a bizonylata a pénztárjelentés napi zárása során.

- Ha jól értettem ez egy olyan funkciójú bizonylat ami hiba esetén esetleges sztornírozás kell. Ez nem az akategória!

 

Ózd -i irányítószámmal (hibás válasz)

 

- Apeh tessék parancsolni!

- Kezét csókolom, jó napot kívánok! Pénztárgép használattal kapcsolatosan lenne kérdésem.

- Igen parancsoljon

- Az lenne a kérdés, hogy amennyiben az üzlethelyiségben a vevő számlát kér a vásárlásról, az esetben mi a helyes bizonylatolási rend? Mit kell tenni?

- Hát ugye a tételt azt a pénztárgép amúgy is kell, hogy tartalmazza, illetve hogy a pénztárgépbe az ellenértéket,az adott összeget szerepeltetni kell. Abban az esetben, ha erről a vevő számlát kér akkor számla kiállításikötelezettség áll fenn. Ki kell állítani a számlát akár kézi - erre szolgál a készpénzfizetési számlatömb - és gépivel ki lehet ha erre a pénztárgép erre alkalmas.

- Igen

- És akkor a számla kiállítása megtörténik a számlatömbből kézzel, mert a vevő ugye azt kérte. Van -e további teendő?

- A pénztár szerepel ugye a pénztárgépbe, mert beütésre került.

- Akkor be kell ütni.

- Hát ez természetes igen!

- És még mi az adminisztrációs teendő? Ugye van két bizonylatom. Ha jól tudom ezt bele kell tűzni a másodpéldányhoz? (A pénztárgépszalagnak az első szelvényét?)

- Nem kell beletűzni, majd ott lesz a bevételi kiadási pénztárbizonylat.

- A napi záró pénztárszalag alapján van általában megírva a pénztárbizonylat, nem tételesen. Ha van egy nap mondjuk300 vevő, akkor nem 300 pénztárbizonylatot készítünk. Nyilván a napi záró pénztárszalag alapján csinálunk egy bevételi pénztárbizonylatot.

- Így van

- Tehát azt a szelvényt amit a pénztárgép kiad, azt a vevőnek kell odaadnom? Vagy mi vele a teendőm?

- Hát hozzátűzni a számlához!

- Akkor meg kell őrizni ezt is!

- Természetesen. Úgy szokott működni, hogy a pénztárgépből ami a nyugtának felel meg azt hozzátűzik a számlához.

- És ebben semmi változás nem volt mostanában?

- Nem volt semmi. Ami változás volt az a húsz százaléknak a változása.

- Tehát ha így járok el akkor nem büntetnek meg egy operatív ellenőrzés során, ha számla kérés van esetleg. Akkor ez a helyes metódus.

- Ez alapján én úgy gondolom, hogy igen. Nyilván a többi körülményt is vizsgálja az operatív ellenőrzés.

- De ebbe a tekintetbe, csak ebbe a tekintetve nézve a kérdést nyilván. Nem másra vonatkozóan.

- Érti, hogy ezt én mért mondom? Én honnan tudjam, hogy a teljes körű információt szolgáltatja -e, vagy se? Én aztmondom, hogy ennek így meg kell lennie. Nyilván a számviteli bizonylatokból a bizonylatolásból egyértelműnek kell lennie, hogy a készpénzes számla kiállításra kerül, minden rajta van, ami a pénztárgépbe beütésre kerül. Akkor a pénztárszalagot nyomon tudják követni, másrészt ha ezt a bizonylatot hozzátűzik a számlához én azt úgy gondolom,hogy elegendő kell, hogy legyen. Emellett az operatív ellenőrzés a helyszínen még mit néz az már egy másik dolog.

- Persze ez természetes. Tehát a véletlenül nem lesz beütve a pénztárgépbe az lesz akkor a bírság alap, erre kellodafigyelni?

- Természetesen

- Megkérdezhetem hogy kivel beszéltem?

- Xxxxxx Zita

 

Fogalom magyarázat

Tudom, hogy a net rengeteg tökéletes szótárat kínál a kíváncsi közönség részére. Kedvenceinket itt és itt tudják megnézni.
Azt azonban nem hagyhatjuk ki, hogy az MKOE tagsága által közzétett szösszenetet ne közöljük:

ÁFA: az állam részére nyújtott speciális hitel, amelynél a kamatot is a hitelnyújtó fizeti
Állami támogatás: a teljesített export után az exportor részére ki nem fizetett állami hozzájárulás, mellyel így a vállalat végül is az államot támogatja
APEH: az Add-a-Pénzed-Emide-Hirtelen! nevu állami szervezet közismert rövidítése.
APEH-ellenor: olyan állami alkalmazásban álló revizor, aki még saját magánál is mindent jobban tud
Átlagár: nem létezo fogalom, melyet a kereskedok használnak üzleti titkaik elrejtésére. Olyan áru ugyanis, amely átlagáron megvásárolható lenne, nem kapható.
Bank: a többemeletes, márvány székházak összefoglaló neve
Bankgarancia: a bank kötelezettség- vállalása arra, hogy kamatostól behajtja rajtad a pénz
Garancia: a termék minoségét szavatoló jótállás, mely addig érvényes, amíg a termék meg nem hibásodik. Ha ez bekövetkezik, akkor a garancia azonnal érvényét veszti.
Rövidlejáratú hitel: olyan banki hitel, amely csak visszafizetését követoen veheto fel a banktól
Könyvelés: a woodoo-varázslat törvényileg eloírt modern formája, mely az egyszeruen átlátható gazdasági eseményeket is képes misztikus ködbe burkolni
Kettos könyvelés: olyan adatrögzítési rendszer, amely az eredeti bizonylat és a róla készített fotókópia egyezoségének folyamatos összehasonlító vizsgálatára épül
Könyvelő: az a személy, aki bármilyen megkívánt mérlegeredményt képes könyvelési adatokkal szabályszeruen alátámasztani
Könyvvizsgáló: az a pályaelhagyó könyvelő, aki írni már nem tud, csak olvasni. Azt viszont akár szótagolva is.
Libor: bankárok által kedvelt szeszesital, melynek alkoholtartalmát kamatszázalékban fejezik ki. Enyhén savanyú magyar változata a BUBOR
Likviditás: a pénzügyi vezetok kivégzésének speciális módja
Nyugdíjkorhatár: az elhalálozás napja + 2 év
Vámraktár: az országból kiutasított áruk részére létrehozott menedékszállás
 

A hét műtrágya

Azt gondolom, hogy életfilozófiaként, de sírversként is megállja a helyét az alábbi szösszenet, amelyet az egyik könyvelői szakmai fórumon osztott meg velünk kedves kollégánk:

Kezelj úgy minden helyzetet, mint egy kutya! Amit nem tudsz megenni, vagy megdugni, azt hugyozd le, és menj tovább!

Természetesen az egyéni életcélok, személyes igények figyelembevételével a táplálkozás és ürítés közötti koncepciós térbe egyéb változó is beilleszthető. A lényeg, hogy az egyenlőtlenség - mondjuk a Platóni dialógus jó oldalán állva - felénk lejtsen...

Kedvencek temetője

Az ember ennyi év "úgy csinálok, mintha könyvelő lennék" (fiktív) tevékenység alatt mindennel találkozik, ami a szakma sötét oldalán megjelenhet.
Az Index cikke is inkább figyelemre méltó, mint egyedi esemény.
Természetesen ne legyünk naívak, ez mellett, ezer és egy módon verhetnek át bennünket a palánkon, de az Iregszemcse, Rákóczi út 101 szám alatti cégek fizetőképességét ezt követően erős fenntartásokkal illik kezelni.

18%-os áfa titkai

Valószínűleg mint versenyló már virsliként végeztem volna. Az elmúlt időszakban annyit tévedtem, hogy jakuzáéknál is csak egy ujjal tudtam volna elklimpírozni a für alise népszerű dallamait.
Szóval közreadjuk a 18%-os áfás tételek listáját ismét és pontosabban, hiszen az apeh tájékoztatás nem volt ügyfélbarát.
Szóval a pontosított tételek:
Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet)
0401-ből
0402
0403
040410
0405-től 0406-ig
Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum - esetenként savó és/vagy tejszín - különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél)
0404 90-ből

Ízesített tej

22029091-ből
22029095-ből
2202 90 99-ből

Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék
1901
(kivéve:1901 10 00 02)
1903
1904
190510
190540
190590

A tejtermékekkel igazság szerint nincs sok okunk foglalkozni, hiszen elég leegyszerűsítettek. A sütő- és édesipari termékekkel kapcsolatban azonban itt egy bővebb lista:
1905 90 30 Fehér kenyér
           Félbarna kenyér
           Rozsos kenyér
           Rozskenyér
           Tartós kenyér
           Házi jellegű kenyér
           Egyéb friss kenyér

1905 90 90 Vizes tésztából készült péksütemények
           Vizes tésztából készült kenyér jellegű péksütemények                
           Tejes tésztából készült péksütemények
           Tejes tésztából készült kalácsok
           Tejes tésztából készült kenyér jellegű péksütemények
           Dúsított tésztából készült péksütemények édesítőszer  hozzáadása nélkül
           Dúsított tésztából készült kalácsok édesítőszer hozzáadása nélkül
           Dúsított tésztából készült kenyér jellegű   péksütemények édesítőszer hozzáadása nélkül
           Omlós és leveles tésztából készült finom pékáruk édesítőszer hozzáadása nélkül
           Sós keksz és hasonló aprósütemények

1905 90 90 Egyéb lisztes készítmények, linzerfélék, piskóta tortalapok, babapiskóta, habcsók

1905 90 60 Dúsított tésztából készült péksütemények cukor  vagy más édesítőanyag tartalommal
           Dúsított tésztából készült kalácsok cukor vagy más édesítőanyag tartalommal          
           Dúsított tésztából készült kenyér jellegű péksütemények cukor vagy más édesítőanyag tartalommal
           Tojással dúsított tésztából készült finom pékáruk
           Tojással dúsított tésztából készült kalácsok
           Omlós és leveles tésztából készült finom pékáruk cukor vagy más édesítőanyag tartalommal
           Cukrászsütemény cukor vagy más édesítőanyag tartalommal

1905 90 10 Pászka

1905 40 10 Kétszersült
1905 40 90 Más pirított termékek morzsafélék, zsemlekocka)
1905 10    Ropogós kenyér (Knäckebrot)

A tisztesség hona

Tévedés ez nem az új Steven Seagal film címe, amelyben betonarc rendet rak az égő csipkebokor füsttől vörös arcú cherokee indiánok között.
Ez csöppnyi hazánk, ahol a Napi Gazdaság cikke szerint szinte nem is történik adócsalás. Ezt a megnyugtató hírt a magyar adózás égig érő oszlopa, az APEH közölte velük. A tények a cikkben. A valóság az utcákon.

Újra kulcsolva

Az elmúlt időszak szerencsés áfa kulcs módosításain megedződött vállalkozói gárda már nem lepődik meg az idei, természetesen évközi adókulcs módosításon sem. Annak érdekében, hogy ne csak az rögzüljön, hogy 25%-os adókulccsal kell foglalkoznunk alant olvasható az APEH tájékoztatója a kedvezményes adókulcsok alá tartozó termékekről. Mivel erősen ahogy esik úgy puffan típusú a besorolás nem lepődnék meg, ha január 1-től további termékek kerülnének kedvezményes kulcs alá. Hiszen a lobbi érdekek így a választási időszakban...
Szóval itt kéretik kiválogati a szükséges termékeket.

süti beállítások módosítása