Néha muszáj komolyan venni egy-egy témát. Főként, ha olyan erőszakszervezet van a plátói dialógus másik végén mint a VPOP.
Mai szerzőnk VG, többszörös Sipos Jenő díjas környezetvédelmi termékdíj szakértő. G akkora májer, hogy egyetlen pillantásával különválasztja a társított csomagolást, természetesen úgy, hogy termékdíj szerinti elemeire válik...
Júliusban ellátogattak a Regionális Ellenőrzési Központ (VPOP) Környezetvédelmi Termékdíj Osztályáról, hogy Kiskunhalason is felkészültebbek lehessünk ebben az „adónemben” is.
Hiszen a termékdíj szabályozás elsődleges célja a környezetszennyezés megelőzése a szennyező termékek mennyiségének csökkentése révén, valamint az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtése. A szennyezés visszaszorítása valahogy csak nem akar megvalósulni, de a pénzügyi források szépen gyűlnek, hiszen a VPOP elmondása alapján éves szinten 3,7 milliárd db italosflakon és NAPI(!) 1,3 millió műanyagtáska, tasak képzi a díjköteles termékkör jelentős részét, a gazdálkodói kör a Dél-Alföldi régióban kb. 15000 érintettebből regisztrált mindösszesen 4500 – 5000 és nemes feladatuknak tekintik többlépcsős rendszerben az érintettek bevonását.
A konferencián valahogy nem sikerült kivárni a kérdésekre szánt utolsó harmadot, az indulatok néha igen magasra szárnyaltak. Főképp azért, mert végre személyesen is volt lehetőség néhány „MIÉRT?”-re, úgymint:
Hogyan is várhatják a kibocsájtás csökkenését, ha a gyártók nincsenek érdekeltté téve a kérdésben, mert ők legyártják a termékeket és az első továbbforgalmazó vevő megfizeti.. Ugye ez egy 1995-ös törvény, régen a gyártók fizették meg a termékdíjat, ez a rendszer érintett x kötelezettet, mostani hatványozottabban több kis kötelezettet érint, akik nagy része nem is tud róla, hogy kötelezett.. Például a fényképész, aki papírtokba teszi a képeket, a szikvizes, mint notórius kereskedelmi csomagoló, vagy a nyomdában reklámanyagot megrendelő 459db vevő, továbbá az őstermelők jelentős része – „Óriás kör” idézet az előadótól.
2008 még „türelmi időként” funkcionált, a VPOP várta a bejelentkezéseket, bevallásokat, igyekezett felépíteni a saját apparátusát, nyilvántartási rendeszét. Egyelőre még nem sikerült tökéletesen, a telefonos megkeresésekre az ügyfélszolgálatukon nem egyszer ügyintézőnként eltérő válaszokat lehet kapni, a bevallások feldolgozása sem igazán követhető, a konferencián is forrpont alakult ki a VPOP-s folyószámla hiánya miatt. Hiszen ha valakinek hiányzik a jogosultsága, de lelkesen küldözgeti a bevallásokat, annak egyszerűen „elvesznek” a bevallásai az ügyfélkapu sikeresen befogadja, ám a VPOP-nál nem kerülnek feldolgozásra, mert hát ők nem tudják kihez tartozhat. Még jó, hogy több azonosító szükséges a termékdíj-bevalláshoz, mint egy hitelfelvételhez. (adószám, GLN szám, VPID szám, bevallást ügyfélkapun benyújtó adóazonosítója, csoda, hogy megengedték, hogy a KÜJ szám feltüntetésétől, ha nincs, el lehessen tekinteni).
Végül néhány gondolat, amit 2009-ben (a következő törvénymódosulásig) érdemes szem előtt tartani:
A VPOP 5 évre visszamenőleg vizsgálhatja, hogy a folytatott tevékenység, a KT hatálya alá tartozik-e, megtörtént-e a bejelentés, a számlán az esetleges feltüntetési kötelezettség teljesült-e.
Ha egyszer bejelentkeztünk, akkor is be kell adni a nullás bevallást (a kötelező oszlopokat ekkor is ki kell tölteni), vagy ki kell jelentkeznünk, ez leginkább a reklámhordozó papíroknál, eseti névjegykártya rendelésnél érdekes.
Jelenleg (2009.06.01-től) a kereskedelmi csomagolás körébe tartozó nejlontáska csak az a műanyagtáska, ami szállításra használható, függetlenül attól, hogy ingvállas-e; viszont a kis tasakok, amelyekbe higiéniai okokból teszik pl. a kiflit sima csomagolásnak minősülnek, azaz ezek után kg alapon kell a termékdíjat megfizetni. Nagy öröm, hogy ez a változás visszamenőleges hatályú.
Jó hír az 50m2 alatti üzlethelyiséggel rendelkezőknek, hogy ha az alábbi 3 feltételnek mind eleget tesznek mentesülnek a kereskedelmi csomagolás E2 díjtétele alól:
csak végső fogyasztó részére értékesít,
éves szintem mx. 75.000db-ot értékesít,
üzlethelyisége 50m2 alatti (annak figyelembevételével, ha van 21db boltja és MIND 50m2 alatti, akkor alanyi mentesnek tekintendő E2 tekintetében, azaz semmilyen nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége nincsen, ÁM ha a 21db boltból akár egy is meghaladja az 50m2 -t, akkor mind a 21 bolt egyaránt kötelezett lesz!)
2009.01.01-től bérgyártás esetében egyértelműen a bérgyárTATÓ a kötelezett. Viszont a bérgyártás fogalmát szigorúan értelmezik, azaz csak akkor beszélhetünk bérgyártásról, ha a bérgyártató bocsájt minden alapanyagot a bérgyártó részére és a terméket is a bérgyártató értékesíti.
Import esetében annak is be kell jelentkeznie, aki kivetéssel fizeti meg a termékdíjat, neki bevallást nem kell beadni, csak a bejelentkezést..
A bevallási kötelezettséget a termékdíj nettó összegéről havi bontásban az Art. 1.sz.melléklete szerinti gyakoriság szerint kell megtenni, ám az újrahasznosítható (többutas) csomagolás esetében a bevallást évente kell beadni.
A fizetési kötelezettséget a bevallás benyújtásának napjával kell rendezni, mert a késedelmi pótlékot ettől a naptól vetik ki.
A havi 1000Ft alatti nettó termékdíjat 0Ft-ra kerekítjük, göngyölítés nincsen. (Bevallást természetesen ebben az esetben is be kell nyújtani.)
Nyilvántartási kötelezettsége minden kötelezettnek van, ami számviteli bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartást jelent, ahonnan havi bontásban megállapítható kell, hogy legyen a kötelezettség. („A feltüntetett termékdíj, a hasznosítási díj, valamint a termékdíj-kedvezmény és termékdíjmentesség összegét nyilvántartással kell alátámasztani, amely tartalmazza a vevők nevét, adószámát és címét, valamint a számla sorszámát és kiállításának dátumát.” 10/1995 14. § (5))
Az újrahasznosítható (többutas) csomagolás esetén a nyilvántartás vezetésén kívül arra is oda kell figyelni, hogy a tárolás során fizikailag elkülönülten legyenek tárolva a saját/az idegen/és az újonnan beszerzett raklapok.
A számlán való feltüntetési kötelezettségekre vonatkozóan:
A számlán a teljesítés dátumát, továbbá a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.
teljes termékdíjfizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft” szöveget,
termékdíjmentesség esetén (díjtételenként): „a .................. környezetvédelmi termékdíj alól ...............%-ban mentes, az ezen felül fennmaradó termékdíj a bruttó árból ..... Ft” szöveget, illetve koordináló szervezeten keresztüli mentesség esetén: „a .......................... környezetvédelmi termékdíj alól .....%-ban mentes, a hasznosítási díj megfizetve, továbbá az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ......................... Ft” szöveget.
újrahasználható termék első forgalomba hozatal utáni forgalomba hozatala esetén: „a ..... környezetvédelmi termékdíj az első forgalomba hozatalkor megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni.
Kiskereskedelmi értékesítés esetén a számlán NEM kell feltüntetni (teljes termékdíjfizetés esetén: díjtételenként „a ......................... környezetvédelmi termékdíj összege a bruttó árból ...............: ..................... Ft”) szöveget.
Termékdíjköteles termék értékesítésekor a termékdíjat közvetlenül az általános forgalmi adó felszámítását megelőzően kell a termék nettó árába beszámítani oly módon, hogy a termékdíj ne képezze az általános forgalmi adón kívül másnak az alapját.
Az átvállalás („H” díjtétel esetében) történhet számlával, az eredeti kötelezett beszállítója teheti meg, az árumozgással ellentétes irányban, feltétel, hogy helyes és pontos számlazáradék szerepeljen a számlán:
csomagolás esetén
ha a termékdíj-fizetési kötelezettség egésze, egyben kerül átvállalásra „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ...................... ..................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ....................................... Ft megfizetésre került”;
ha a műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” termékdíjtétele külön kerül átvállalásra „a termékdíj „H” díjtétel megfizetése átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ..................................................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ............................ Ft megfizetésre került”;
kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ............ Ft termékdíj megfizetésre került” szöveget kell feltüntetni.
Továbbá az átvállalás történhet szerződéssel is:
koordináló szervezett, fontos, hogy anyagfajtánként csak egy hasznosítást koordináló szervezettel köthető megállapodás.
Bérgyártó és bérgyártató közötti szerződéssel,
Köteles termék első belföldi vevője, mint exportáló egyéb exportmennyiségi feltételek teljesülése estetén szerződéssel átvállalhat.
2009.01.01-tól kereskedelmi csomagolás esetében gyártó-nagyker-kisker (H-E1-E2) láncolatban átvállalási szerződéssel a nagyker-kisker(H-E1,E2) változatra lehet áttérni.
Fontos, hogy az átvállalási szerződés az 53/2003 KtKr. formai előírásainak kell, hogy megfeleljen, és érvényesítésre a székhelyileg illetékes Regionális Ellenőrzési Központhoz be kell küldeni, ahol a nyilvántartásba vételt követő hó elsejétől „engedélyezik” a szerződés életbe lépését.
