Engem mindig foglalkoztatott, hogy milyen magasságból, sebességgel, szögben és hány évesen kell valakit fejre ejteni, hogy könyvelő legyen belőle. Amíg ennek empírikus megtapasztalása büntetőjogi kategória más csatornákon próbálok információkat szerezni.
Ennek egyik nullákban és egyesekben megvalósuló produktuma ez az interjúsorozat, amelyben könyvelők mesélnek...
Mai vendégünk Suller Kriszta.

Mióta foglalkozol könyveléssel, mi vitt rá?

Könyveléssel konkrétan 1997 óta foglalkozom, mióta beiratkoztam a képesített könyvelői suliba. Először irodai adminisztrátorként kezdtem a pályafutásomat, miután nem sikerült a felvételim a főiskolára, akkor még tanár akartam lenni… De mára egyáltalán nem bánom hogy könyvelő lettem.

Mesélnél a kezdetekről? Hol tanultál? Szakmai alapok?

Ó a kezdetek… Baján végeztem a Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában, akkor még idegen nyelvű gép-gyorsíróként. Nem sikerült a felvételim, és mivel már ismerkedtem közgazdasági tantárgyakkal, így beiratkoztam egy képesített könyvelői tanfolyamra, nem titkolt szándékával a majdani mérlegképes képzés elvégzésre. Eközben sikerült elhelyezkednem, és irodai adminisztrátorként már könyvelő keze alá is dolgoztam, én készítettem össze a számlákat, rendeztem őket sorba, írtam meg a pénztárjelentést és hasonló dolgok. Közben végeztem a tanfolyamot, és úgy alakult , hogy munkahelyet váltottam. Az új helyemen egy fejlődőben lévő cégben kezdtem dolgozni, igazi irodai mindenesként. Az akkori főnököm beledobott a mélyvízbe, és kiizzadtam erős könyvvizsgálói felügyelet mellett az első mérlegemet. Ma is emlékszem rá, megszenvedtem vele, de ugyanakkor bele is szerettem a szakmába. Így aztán a mérlegképes tanfolyamot már napi gyakorlattal kísérve végeztem, a könyvvizsgálónk irányításával.

Hajósi születésű vagy, mégis Budapesten dolgozol?

Igen, mikor férjhez mentem, kerültem Pestre, és kezdtem el egy könyvelőirodában tevékenykedni, ami meglehetősen furcsa volt, az addigi egy cégre összpontosítás helyett. De Hajóson sajnos munkalehetőség még ma se nagyon van, pláne nem egy könyvelőnek, így egyáltalán nem bánom, hogy jelenleg is Budapesten élek és dolgozom.

Szerinted vidéken, vagy Pesten könnyebb a könyvelők élete?

Szerintem inkább más itt, és más ott is. Egyformán, csak másként nehéz. Más ami ott kell és más ami itt. Ott például vannak tömegesen őstermelők, itt nincsenek. Itt tömegesen vannak kereskedők, ott azért jóval kevesebb van. Tehát így értem a másként jelzőt. Talán pesten kicsit több a lehetőség, ha nincs elég ügyfeled, talán- talán könnyebben találhatsz újat vagy munkát mint vidéken. No és a továbbképzés. Szerintem itt Pesten vagy a nagyvárosokban több a lehetőség ezen a téren is.

Mi a saját szervezési elképzelésed a könyvelési munkáról?

Igyekszem a könyvelésre hozott anyagokat minden esetben átlapozni, hogy kiugorjon, ha valami nem jó, nem elég alapos, hiányos stb. Aztán fontossági sorrendben szoktam az anyagokat feldolgozni, tehát első a havi áfás, majd a negyedéves és így tovább. Figyelembe véve persze, ha valakinek hitele éppen évfordulós lesz a közeljövőben vagy ilyesmi. Tekintve hogy ahány cég annyiféle, így nyilvántartást vezetek róluk, hogy mindig tudjam, mikor kinek mik az elvégzendő feladatai. A könyvelési munka szerves részeként kezelem az adóbevallási munkákat is, így azok határidőihez igyekszem nagyban igazodni.

Szerinted mennyire fontos az informatikai háttér?

Szerintem, ma már rendkivül fontos az informatikai háttér, hiszen kézzel lehetetlenség lenne a sok elvárásnak megfelelni. Fontosak a jó progik, és hardverek egyaránt. Nekem a fél életem a gépemen, gépemben van.

Rövid véleményed a magyarországi adórendszerről?

Káosz, káosz és mégegyszer káosz. Sok az érthetetlen, értelmezhetetlen jogszabály. Aztán sok az olyan dolog, ami túlszabályozott. Nagyon zavaró az év közbeni, akár többszöri változás, és ezt az ügyfeleim is nehezen viselik, nem értik ha múlt héten még úgy kellett csinálni, akkor most miért nem.

A másik nagyon nagy probléma, hogy a különböző illetékes hivatalok ugyanazon törvényhely értelmezésére sokszor egymásnak ellentmondó iránymutatásokat fogalmaznak meg, még nagyobbá téve a bizonytalanságot. Egyszerűsíteni kéne, gyorsan, és nagyon.

Bemutatnád az irodádat?

Jelenleg itthon, az egyik félszobát használom irodának. Ügyfeleimnek külön iratpapucsa és dossziéja van. Az irodám kicsi, de világos, és aránylag jól felszerelt. Rendelkezem fax-szal, egy kisebb fénymásolóval, nyomtatóval, és persze számítógéppel is. Szeretek itt dolgozni, igyekszem hangulatossá, barátságossá tenni.

Milyen ügyfeleket vársz? Mi a szakterületed?

Ügyfeleim között megtalálthatóak a non profit szervezetek épúgy, mint a normál vállalkozások, egyéni vállalkozók. Mindenkit szeretettel várok. Szakterületemnek inkább a non profit szférát mondanám, velük szeretek bíbelődni, és már gyakorlatom is van a kicsit „más-ságukban”.

Mit tanácsolsz annak, aki könyvelő szeretne lenni?

Próbáljon már a tanulmányai során aktívan könyvelésben részt venni. Nagyon, nagyon sokrétű lett a mi szakmánk, és ezt csak az iskolában képtelenség megtanulni. Próbáljon már a tanulmányai során egyéb továbbképzéseken is részt venni, hogy lássa mi a különbség az iskola és a valóság között. Megfelelő munkakörnek a könyvelői asszisztensi munkakört tartom a gyakorlat megszerzésére.

Szerinted a jelenlegi oktatási rendszer elégséges/megfelelő/jó a könyvelői szakma szempontjából?

Szerintem a jelenlegi oktatás nem elég gyakorlat centrikus, egyébként megfelelő szerintem. Alapozom ezt a nálam asszisztenskedő frissen végzett mérlegképes kolleganő okításának tapasztalataira.

Tudnál egy rövid sztorit mondani eddigi praxisodból?

Lássuk csak… A legnagyobb talán az volt, amikor is mondtam egy ügyfélnek, hogy persze mindenről kérjen számlát… Hát kért … Nem olcsó női fehérneműről is (nem fehérnemű boltja volt). Kérdem mi ez? Mondom a nejednek vetted? Teljesen őszintén rávágta, nem, de az áfát vonjuk le jó?

Hát nem vontam le… :)