A cím nem tévedés. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy integrációt, valamint több törvénymódosítást követően egy igen komoly szervezetként léphet fel minden a fogyasztók életét megkeserítő eseménnyel kapcsolatban.
Életünk védelmében és a későbbi panaszok elkerülése érdeklében kéretik megnézni a NFH weboldalát.
Jó fogyasztást!
Az áfa törvény májustól érvénybe lépő módosításába sikerült belesírni az ingatlanok használati engedély szerinti (korábban is élő) áfa besorolását.
Ezért kérjük ügyfeleinket, hogy legkésőbb a mai napig jelezzenek vissza a lakás céljára szolgáló ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos elképzeléseikről.
Akit érdekel a részletek itt utánanézhet.
Hiánypótló szolgáltatást indított a Bíróságok Portál. Az alábbi linken lekérdezhető az összes társadalmi szervezet alapadata. Fontos, hogy az apeh adatbázisok is bővültek.
Jó kutatást!
Ajánlom az érdeklődők figyelmébe a 2008 januárjától élő új jogszabályokat, amely alapján:
- a tagi kölcsön elengedés illetékköteles (ajándékozási illeték vonatkozik rá)
- a tagi kölcsön elengedés a tárgyévben nem, csak a következő évben javítja a gazdasági társaság tőke ellátottságát (na mondjuk ez eddig is így volt...).
Nem elhanyagolható probléma a tagi kölcsön nyújtójának adójogi megítélése. Nem egy vagyonosodási vizsgálat alapja volt a korábban kényszerből "papíron" biztosított tagi kölcsön. Ebből következik, hogy egy-egy jelentősebb, pénzforgalmat is érintő gazdasági esemény előtt ne csak gyógyszerészével és háziorvosával, hanem velünk is konzultáljon.
Mondja valaki, hogy az ügyfélnek nem lehet igaza...
Kis hazánk lelkes lakóit régóta gyötörte kín, hiszen nem tudták hogyan kell a Rammstein rajongó és egyébként is bunkó szomszédot a jogszabályok szerint feldobni. Ezt a problémát oldotta fel az apeh itt
Csak ügyesen!
Amennyiben felmerülne kérdésként a gazdasági társaságoknak az alábbiak szerint kell tevékenységi köreiket módosítani:
41/2007. (VIII.29.) IRM rendelet
4.§ (3) " Azon tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatóak át, a kevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell kérni a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai változáskor, de legkésőbb 2008. július 1-jéig."
Nyugdíjasok munkavégzése
Az elmúlt két évben jelentősen változott a nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó szabályozás. Az Országos Nyugdíjbiztosítási igazgatóság tájékoztatója összefoglalja a keresőtevénység folytatásával összefüggő legfontosabb tudnivalókat.
Egészségbiztosítási járulék
2006. szeptember elsejétől a nyugdíjas foglalkoztatottak is kötelesek a járulékalapot képező jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, úgy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, amelynek a mértéke 2007. január elsejétől 3 százalék, 2008 január elsejétől pedig 2 százalék
Nyugdíjjárulék
Tavaly április elsejétől (önkéntes vállalással pedig már január elsejétől) a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell nyugdíjjárulékot fizetnie. Ennek mértéke 2007-ben 8,5 százalék volt, 2008-ban pedig 9,5 százalék. A járulékfizetés ellentételezéseként ellenben nyugdíjemelés jár (ez ellátás szünetelése esetén is). A nyugdíjemelést minden 2006. december 31-ét, vagy 2007. április elsejét (attól függően, hogy mikortól fizet járulékot az érintett) követő 365 napos foglalkoztatás (kiegészítő tevékenység folytatása) után az ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének a 0,5 százalékával kell megemelni. Erre legkorábban idén január elsejétől kerülhetett sor.
Előrehozott nyugdíj és munkavégzés
2008. január elsejétől az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének előfeltétele a meglévő biztosítási jogviszony (keresőtevékenység) megszüntetése. Nincs azonban akadálya annak, hogy az érintett a nyugdíjának a megállapítást követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen. Ebben az esetben ellenben a 62. életév betöltéséig a nyugdíjas keresetét vizsgálni kell. Kötelező ugyanis szüneteltetni a nyugellátást abban az esetben, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem az adott évben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét (éves keretösszeg). Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerülne sor, úgy nem kerül sor a folyósítás szüneteltetésére, kizárólag a decemberi ellátást kell visszafizetni. A kereseti korlátozás az öregségi nyugdíjkorhatár (62. életév) betöltésével megszűnik. A 2007. december 31-éig nyugdíjba vonulók esetében a kereseti korlátozást csak 2010. január elsejétől kell majd alkalmazni.
A rokkantsági nyugdíjasok keresőtevékenysége
A rokkantnyugdíjasok kapcsán is különbséget kell tenni a 2007. december 31-éig, illetve a később nyugdíjazottak között. A 2007. december 31-éig rokkantsági nyugellátásban részesülők esetében egyelőre - 2009. január elsejéig - nem változik a szabályozás. Magyarul a nyugdíjfolyósítást csak akkor kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és a keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál, mint amennyit a megrokkanás előtti munkakörében elérhetne. Lényegesen kevesebb a kereset, ha a különbség legalább 20 százalék.
A 2008. január elsejétől rokkantsági nyugellátásban részesülők esetében (és ez vonatkozik a korábbi nyugdíjasokra is, de csak jövő januártól) akkor kell a nyugellátás folyósítását megszüntetni, ha hat egymást követő hónapban az szja-val és az egyéni járulékokkal csökkentett keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbért. Valamennyi fenti szabály természetesen csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig alkalmazandó.
A szociális és munkaügyi miniszter 27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelete a 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről
A 2008. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a) április 26., szombat munkanap, május 2., péntek pihenőnap,
b) október 18., szombat munkanap, október 24., péntek pihenőnap,
c) december 20., szombat munkanap, december 24., szerda pihenőnap.
(Magyar Közlöny 2007/129. szám)
Az elmúlt hét folyamán az adóhatóság szigorú és marcona végrehajtói több adózó számláján hajtottak végre - jellemzően eredményes - nagytakarítást. A bankszámlák elleni összehangolt támadás mellett többen kaptak emlékeztető levelet kedvenc hitelezőjüktől.
Ezért érdemes könyvelőnkkel, gyóntatópapunkkal, a szomszéd nénivel egyeztetni a fennálló adóhatósági és magánnyugdíjpénztári tartozásokról, azok átütemezési lehetőségeiről, nehogy kellemetlen meglepetés legyen egy bankkártyás vásárlás, vagy egy visszautasított átutalás.
A jelenlegi rendszerben szinte naprakész adófolyószámla, így tartozás kérhető le az APEH nyilvántartásaiból, így a tényleges tartozást látjuk, a probléma egyik megoldását ismerjük.
A legújabb apeh elképzelés:
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonásának hatásáról az adóbevallásra, adófizetésre
[b]1. Kerekítés az adóbevallásoknál[/b]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. számú melléklet I. A. 1) pontjának első mondata
alapján az
Art. 31. § (2) bekezdése szerinti (havi adó- és járulék) bevallás, valamint a magánszemélynek a
o jövedelemadójáról,
o különadójáról,
o egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról (ekhó),
o egészségügyi hozzájárulásáról és
o járulékáról beadott bevallás
adatait forintra feltüntetve kell benyújtani.
Ezen a szabályon nem változtat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény (Kerek. tv.) sem, mivel az csak a készpénzzel történő bankjegy vagy érme átadásával megvalósuló) fizetésre vonatkozik, ezért a törvény rendelkezései az említett bevallásokban feltüntetendő adatokat nem érintik. Ebből következően az adóbevallás adatait (amennyiben az első bekezdésben említett bevallásokról, adónemekről van szó) továbbra is forintra pontosan kell feltüntetni, vagyis a Kerek. tv. szerinti kerekítési szabályokat nem kell alkalmazni!
[b]2. Kerekítés az adófizetésnél[/b]
Az Art. 2. számú melléklet I. 3. pontja szerint a magánszemélyt terhelő
• jövedelemadót,
• különadót,
• ekhót,
• egészségügyi hozzájárulást és járulékot, valamint a
• vagyonszerzési illetéket
forintra pontosan kell megfizetni. Ez esetben a különböző típusú fizetések menete a következő:
a) fizetés postai készpénz-átutalási megbízással („sárga csekkel”)
Postai készpénz-átutalási megbízással („sárga csekken”) történő fizetés esetén az adózónak (befizetőnek) a készpénz-átutalási megbízást („sárga csekket”) forintra pontosan kell kitöltenie (vagyis olyan összegben, ami a bevallásban, adóhatósági határozatban, fizetési meghagyásban szerepel), tehát a Kerek. tv. szerinti kerekítési szabályokat nem kell alkalmazni! A kerekítés a „sárga csekk” befizetésekor a postánál fog megtörténni a Kerek. tv.-ben meghatározott szabályok szerint.
Példa (1):
Az adózó a személyi jövedelemadó bevallásában 5.632 Ft fizetendő adót szerepeltet és ezt kívánja „sárga csekken” befizetni. A „csekkre” 5.632 Ft-ot ír rá (vagyis ekkor a kerekítést nem alkalmazza). Amikor a postán a „csekket” befizeti, akkor 5.630 Ft készpénzt kell csak odaadnia a postai alkalmazottnak, ezzel az adója megfizetettnek minősül.
Példa (2):
Az adóhatóság 63.434 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezi fizetési meghagyással a magánszemély adózót. A befizetés teljesítéséhez postai készpénz-átutalási megbízást („sárga csekket”) kap. A „csekken” a fizetési meghagyásban szereplő összegnek kell szerepelnie (forintra pontosan), de postai fizetés esetén 63.435 Ft készpénzt kell a postai dolgozónak átadni.
b) fizetés bankszámláról történő átutalással
A bankszámláról történő utalás esetén (függetlenül attól, hogy belföldi pénzforgalmi bankszámláról, vagy más belföldi bankszámláról történik az utalás) a kerekítési szabályokat nem kell alkalmazni, azokra a Kerek. tv. szabályai nem terjednek ki, vagyis az utalást forintra pontosan kell teljesíteni.
Példa:
Amennyiben az adózó fizetési kötelezettsége 4.988 Ft, akkor az átutalási megbízást is erről az összegről kell kitölteni (vagyis nem szabad kerekíteni), a hitelintézet az adózó (pénzforgalmi) bankszámláját is ezzel az összeggel fogja megterhelni.
c) fizetés a központi ügyfélszolgálatokon bankkártyával
Az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatain bankkártyával történő fizetés esetén sem alkalmazandó a kerekítés, vagyis ekkor is forintra pontosan kell a fizetési kötelezettségnek eleget tenni.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Az 1 és 2 Forintos érmék bevonásával kapcsolatban a következő MNB cikk jelent meg. Ja a kereskedőknek ezt is írták
Az Apeh hozzáfűzni valója a témához jelenleg nulla.
A mi véleményünk, hogy a pénztárgépeket, a számlázó rendszereket nem kell átállítani a kerekítésre, mert nem a számla végösszegét, hanem a kifizetendő összeget kell kerekíteni.
Ki kell magam javítani az adóhatóság megvillant és ezt szülte. Szóval a korábbi tájékoztatásunk marad érvényben, erre az APEH csak rábólintott.
Aki esetleg még nem készült el az idei ekhos nyilatkozattal az adóhatóság új termékével tehet eleget adózói kötelezettségeinek.
Véleményem szerint a nyilatkozat alkalmatlan a használatra, de erős idegzetűek megnézhetik itt a mi ajánlatunk szokás szerint a tudástárban.
Reméljük, hogy köztudomású információval nehezítjük a hétvégét, de ismét jeleznénk, hogy 2008. február 15-i dátummal egy új adatszolgáltatási kötelezettség benyújtását kell megszoknunk.
A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról) értelmében a munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének bejelenteni
* székhelyének és telephelyeinek címét,
* tevékenységeit,
* a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
* a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.
A munkáltató a fenti adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.
A bejelentési kötelezettség már régi előírás, de a február 15-i változás-bejelentés csak 2007-ben került a rendeletbe, először 2008.02.15-ig kell teljesíteni.
Javasoljuk, aki még nem tett eleget alap-bejelentési kötelezettségének, az most, február 15-ig teljesítse.
Amennyiben szükséges, a nyomtatványt itt megtalálhatja minden érdeklődő!
Az adóhatóság oldalán megjelent tájékoztatás szerint a számla akkor is megfelel az áfa levonás tárgyi feltételének, ha törvényben meghatározott - teljesítést követő 15 nap - határidőn túl kerül kiállításra.
A társasági törvény ismét változott, ami szeptember 1-jétõl hatályos...
Elõnyös változás, hogy gyorsabb és olcsóbb lesz a cégalapítás, rugalmasabb a tulajdonosok döntési szabadsága, de ismét szigorúbb az ügyvezetõ felelõssége. Változnak az elektronikus úton érvényesíthetõ, úgynevezett egyszerõsített cégeljárás feltételei, így az alapítást megkönnyítı törvényi szerzõdésmintákat ezentúl már nemcsak a kisebb vállalkozások, hanem a részvénytársaságok is alkalmazhatják.
Az egyszerûsített cégeljárásban kevesebb lesz az illeték, ráadásul cégformátólfüggetlenül 15.000 Forint. Ingyenes lesz a vállalat bejegyzésének közzététele.
Az új szabályozás értelmében a kft. és a zrt. törzstõke minimuma alacsonyabb lesz: az elõbbinél 3 millió forintról 500 ezerre, az utóbbi esetében pedig 20 millió forint helyett 5 millióra mérséklõdik a megkövetelt összeg.
Még van lehetõség arra, hogy a munkáltató a szülõk részére iskolakezdési támogatást adjon...
Az szja törvény erre a tanév elsõ napját követõ 60 napig még lehetõséget biztosít. Az adómentesen nyújtható támogatás gyermekenként legfeljebb 20 000 Ft lehet. A közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanuló jogán részesülhet a szülõ (szülõk) iskolakezdési támogatásban. Ilyen gyermek az általános iskolai tanulmányait ebben az évben kezdõ, illetve az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató tanuló. A támogatás a következõ formákban nyújtható:
Július 1-jétõl újabb kártyákkal bõvül a START-program, a START PLUSZ és a START EXTRA kártyákkal. Az új kártyák a már rendszeresített START-kártyától jogosulti körükben és az általuk biztosított kedvezményekben különböznek. A START-programot 2005. októberében vezették be, hogy a pályakezdõ fiatalok foglalkoztatását ösztönözzék.
A START-kártya, a START PLUSZ kártya és a START EXTRA kártya a 07T34START jelû – módosított tartalmú – adatlapon igényelhetõ. Az adatlap június 29-étõl érhetõ el az APEH internetes honlapján, a www.apeh.hu weboldalon. Tekintettel arra, hogy módosult a START-kártyát igénylõ személy nyilatkozati kötelezettségének tartalma, a START-kártya is kizárólag az új, módosított adatlap benyújtásával igényelhetõ.
A kártyák kiváltására való jogosultság feltételeit, valamint a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglakoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény tartalmazza.
A kártyák igénylésének idõpontjában az igénylõ – négy kivétellel – nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban. Az adatlap benyújtásának (postára adásának) tehát meg kell elõznie a foglalkoztatási jogviszony kezdetének napját. Az adatlapot munkaviszony esetén a munkába lépés napját megelõzõen; közszolgálati, szolgálati jogviszony esetén a kinevezés napját megelõzõen kell benyújtani. Ez a szabály július 1-jétõl a START-kártya igénylésére is érvényes.
A kártya igénylésének idõpontjában foglalkoztatási jogviszonyban álló személy az alábbi esetekben jogosult a kártya kiváltására: