A legfontosabb változás a kötelezően elkészítendő szabályzatok (számviteli politika) körében meghatározott pénzkezelési szabályzat kötelező tartalmi elemeinek pontosítása, ezen belül is a napi záró készpénzállomány maximális összegének meghatározása. Az új előírás szerint az előző évi összes bevétel 1,2%, de minimum 500.000 Forint lehet az átlagos napi záró készpénzkészlet. Az így meghatározott készpénzkészletet meghaladó pénztáregyenleg – ellenőrzés esetén – bírságot vonhat maga után. Az ön vállalkozására vonatkozó maximális házipénztár egyenleg meghatározása miatt kérjük, keresse munkatársainkat!
Tényleges egyszerűsítés és könnyítés a más devizára történő áttéréshez kapcsolódó módosítás. Ez alapján a devizára vonatkozó arányszámot csökkentették, továbbá lehetőséget biztosítottak az euróban történő beszámoló készítésre egyéb devizában történő könyvvezetés esetén is.
Kibővült az egyéb bevételek és ráfordítások köre, ez a módosítás elsősorban a pontosítást szolgálja, így hivatalosan is elszámolhatóvá vált az 1 és 2 forintosok bevonása miatti kerekítés egyéb bevételként, ráfordításként. Ez a rendelkezés visszamenőleges hatályú, tehát már 2008-ra érvényes.

Az ekho törvényben nem történt módosítás.

Az eva törvény tekintetében elsősorban helyesbítések, finomítások történtek, ezek mint az egyéni vállalkozóra, mint a társas vállalkozásokra vonatkoznak. Ezek elsősorban a személyi jövedelemadó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében eddig nem rendezett mentességeket emelték be a törvénybe.
[b]Az eva alanyok közül a bevételi nyilvántartást vezetők részére jelent plusz terhet a bizonylatgyűjtési kötelezettség megjelenése.[/b] Ez alapján 2009-től elévülési ideig (a 2009-es bizonylatot 2015-ig) kell megőrizni.

A közhasznú társaság megszűnése miatt a non-profit gazdasági társaság is bekerült a személyes illetékmentességgel érintett szervezetek közé. Ennek feltétele nem változott, tehát az illetékkötelezettség keletkezését megelőző évben a vállalkozói tevékenység után nem merülhetett fel társasági adó kötelezettség.
A törvény kihirdetésétől – tehát 2008 decemberétől – megszűnt az örökösödési illeték 0-20 millió forintot meg nem haladó örökségig, amennyiben az örökös közeli hozzátartozónak (örökhagyó gyermeke, szülője, házastársa) minősül. Az illetékmentesség nem csak ingatlanra, de bármely örökség tekintetében fennáll. A 20 millió forintos értékhatártól függetlenül illetékmentes az állampapírban megtestesülő örökség. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az illetékmentesség ellenére az esetleges örökség teljes értékét érdemes a közjegyzőnél a hagyatéki eljárás során felsorolni, mert a későbbi adóvizsgálatok során csak ennek segítségével van mód az ebből származó jövedelem igazolására.
Az örökölt ingó- és ingatlan vagyontárgy szerzési értékét ezt követően is a hagyatéki eljárás – esetleges utólagos illetékhivatali értékbecslés – alapján kell megállapítani, figyelemmel arra, hogy a hagyatéki költségeket nem kell levonni. A szerzési illetékkel csak abban az esetben lehet növelni a bekerülési értéket, amennyiben ténylegesen megfizetésre került.
Gépjárművekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog (használati, üzembentartói, stb.) szerzésekor az illeték a tulajdonjog szerzésekor felmerülő illeték 25%-a.

A 2008-as évhez hasonlóan a mikro- és kisvállalkozások esetében a társasági- és különadó nem rejt meglepetéseket. Az adókulcsok változatlansága mellett a kedvezményes adókulcs (10%) felhasználói feltételei javultak, azonban egy-két kivételtől eltekintve nem javasoljuk ügyfeleinknek, hogy igénybe vegyék az erre vonatkozó kedvezményt. A nyereség minimumra vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben vannak, így a legtöbb vállalkozás esetében legalább ennek megfelelő eredmény elérésére kell törekedni 2009-ben.

Örvendetes tény, hogy a korábbi jól bevált rendszert felrúgva 2009-ben nem egységes időpontban lépnek életbe az adótörvények módosításai, így egy-egy gazdasági esemény elérően adózik január 31 előtt és után. Persze aki nem bírja a szántást ne menjen papnak!<<break>>
Az szja törvény módosításait 3 csoportba gyűjtöttük, egyrészt az egyszerűség, másrészt a könnyebb áttekinthetőség kedvéért.
Elsőként a munkavállalókat érintő juttatások és kedvezmények 2009 évi szabályai.
Az adótábla nem módosult, tehát 18%-os adókulccsal 1,7 millió forintig számolunk, ez felett 36% a teher mértéke. Az adójóváírás értéke a bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb 11.340 forint havonta. A jogosultsági határ 1,25 millió forint, ami havi kerek 104166,67 Forintnak felel meg. A munkáltató a törvény szerint eddig a jövedelem összegig jogosult az adójóváírás elszámolására, az ez feletti jövedelem tekintetében a különbözetet az adóbevallással egyidejűleg lehet elszámolni mégpedig 2 millió 762 ezer forint összegig.
Egy évvel ezelőtt azt írhattuk volna, hogy az adókedvezmények rendszere ennél kockább, nehézkesebb már nem lehetne. Szerencsére akkor nem írtuk, most megtehetjük. Az egyszerűsítés, ésszerűsítés lobogója alatt alaposan átalakították a kedvezmények rendszerét. A 3,4 millió forint meg nem haladó jövedelem esetén van mód adókedvezmény az adókedvezmények teljes összegű érvényesítésére, amelyek együttes összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. Az elszámolható kedvezmények:
tandíj kedvezménye,
biztosítás kedvezménye,
közcélú adomány kedvezménye,
nyugdíjszolgáltatás és magánpénztári befizetés kedvezménye,
háztartási adókedvezmény,
családi adókedvezmény,
súlyos fogyatékosság kedvezménye,
alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,
őstermelés kedvezménye.
Az első öt adókedvezmény egységesen a befizetett, elszámolt, igazoláson szereplő összeg 30%, a utolsó négy egyedi értékét zárójelben közöljük. Új játékos a háztartási adókedvezmény, amelyben lakás felújítás, karbantartás, gyermekgondozás, háztartásvezetés, házi ápolás, háztartási gép javítás, tüzelőberendezések és fűtésrendszerek karbantartása, víz-, gáz-, csőszerelés, javítás költségeit vehetjük figyelembe, természetesen ha azok számlával igazoltak.
Az elmúlt pár év slágere a cafetéria rendszer, amely a minimálbér dinamikus növekedése miatt a továbbiakban is a legolcsóbb munkavállalói juttatási lehetőség. Fontos, hogy az adómentes juttatásokra vonatkozó értékhatárok jelentősen módosultak. A 400 ezer forintos értékhatár megszűnt, minden juttatási formára egyéni határ lett megállapítva. Ezekről az adómentes természetben juttatásokról készített brossúránkban olvashat részletesen. Annak ellenére, hogy a minimálbér csak 71.500 forintra nőtt, a szakképzettséghez kötött munkakörökre vonatkozó bérminimum összege 87000 forint lett, továbbá attól függetlenül, hogy rendelkezik-e szakképzettséggel, meg van-e gyakorlati ideje mindenkinek jár, érdemes elgondolkodni a munkakörök módosításán túl a bérelemek adómentes természetbeni juttatásra történő módosításán. Fontos változás, hogy február 1-től a személygépjármű magánhasználata adómentes, továbbá a vállalkozás érdekében felmerült költségként elszámolható.

Az egyéni vállalkozókat és őstermelőket érintő változások közül elsősorban a cégautóadóra vonatkozó előírásokat érdemes kiemelni. Február 1-től az útnyilvántartást érdemes kicserélni a kiküldetési rendelvényre. Ennek az az oka, hogy adómentesen csak a kiküldetési formában az apeh által meghatározott üzemanyagárral és fogyasztással kiszámolt költség lesz adómentes. Egyéb esetekben a cégautóadót mindenkinek meg kell fizetnie.
Az egyéni vállalkozó osztalékjövedelmére vonatkozó adókulcsok – a gazdasági társaságokkal azonosan – közül a magasabb 35%-os megszüntették, így már a 2008. évi eredményt is kedvezőbb feltételekkel lehet felvenni.
Az átalányadózók és az őstermelők kötelesek 2009-től megőrizni a befogadott számláikat, esetükben az általános bizonylatmegőrzési határidők érvényesülnek.
A vállalkozás keretében beruházást, fejlesztést tervezők számára lehet pozitív információ, hogy a fejlesztési tartalék képzés és felhasználás szabályai egyszerűsödtek.
Az őstermelők esetén a kistermelők bevételi értékhatára 1 millió forinttal 8 millió forintra emelkedik.

Egyéb módosítások közül érdemes kiemelni a tagi kölcsönre elengedésre vonatkozó egyszeri kedvezményt. A gyors bevételszerzést támogató "amnesztia" keretében a tagi kölcsönből képzett osztalék 10%-os adókulccsal vehető fel. Ezzel analóg kedvezmény a külföldről hazahozott jövedelem 10%-os adókulcsa. Az off-shore vállalkozásokban pihenő magyar adóforintok begyűjtésére ez elég gyenge próbálkozás, figyelembe véve, hogy a felajánlott kedvezmény értéke, mértéke az adóparadicsomokhoz, alacsony adókulcsú országokhoz mérten igen alacsony. Azon ügyfeleinket, akik a fenti két kedvezményben érintettek lehetnek a részletekről külön tájékoztatjuk. A másik lényeges változás a cégautóadó átemelése a gépjárműadó törvénybe. Ennek keretében a vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsikat "egységesen" a hengerűrtartalmuk alapján adóztatja a törvény 1600 cm3 alatt 7000 forint, ez felett 15000 forint az adókötelezettség. Az adókötelezettségből az önkormányzatnak befizetett gépjárműadó levonható. Az adókötelezettséget negyedévente kell megfizetni.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításai 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
<<break>>
Apró, de fontos változás, hogy 2009-től ismét van éves bevallási lehetőség, és a kötelezett az újrahasználható csomagolásra vonatkozó bevallási kötelezettségét is csak évente köteles teljesíteni, azaz a havi és negyedéves bevalló is csak évente számol el a bejelentett újrahasználható csomagolás forgatásával.

A törvény módosítás során a legmarkánsabb változások a kereskedelmi csomagolás termékkört érintik. Megszűnik az italtermékek fajtáján alapuló megkülönböztetés, a díjtételek egységessé válnak, a termékdíj mértéke a esetében kizárólag a csomagolás formájától (és az esetleges mentesség mértékétől függ), míg a többi díjtétel minden kereskedelmi csomagolás alá tartozó termék esetében valóban egységes.

Megmarad a gyártói és továbbforgalmazó kötelezettség, azonban azok a jövőben „H” és „E1” (korábban „H” és „Ú”), valamint „E2” (korábban „k”) elnevezést kapnak. A gyártónak, amennyiben közvetlenül a fogyasztó számára is értékesít, a továbbforgalmazói kötelezettséget is teljesíteni kell.

Megváltozik a gyártói („E1”)termékdíj fizetési alóli mentesülés is, miszerint egységesen 75 000 darab csomagolási egység után nem kell megfizetni azt.

A továbbfogalmazó vevői kötelezettség, „E2” esetében a törvény személyi hatálya alól továbbra is kikerül a kiskereskedő, amennyiben a következő együttes feltételeknek eleget tesz:
nem rendelkezik 50 m2-nél nagyobb üzlethelyiséggel (megszűnik a város és falu megkülönböztetése),
és az italtermékek csomagolása nem haladja meg az évi 75 000 darabot. Lényeges kitétel, hogy kizárólag a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés során lehet figyelembe venni ezt a szabályt.

A Kt. új 12. § (10) bekezdése, valamint 12/A. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a kereskedelmi csomagolások E1” és „E2” termékdíjtételének megfizetése alól biztosított mentesülési lehetőségek olyan csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülnek, melyek az 1998/2006/EK rendelet hatálya alá tartoznak. A támogatás a termékdíj vonatkozásában adókedvezmény formájában realizálódik.

A jogalkotó vámtarifaszámos bontásban adta meg a kereskedelmi csomagolás alá tartozó valamennyi terméket (italtermékek és műanyag bevásárló reklám táska is), mely a jogalkalmazó hatóságok és ügyfelek szempontjából is egyszerűbb.

Lényeges változás továbbá, hogy a jövőben a műanyag bevásárló reklám táska esetében nem csak „H”, hanem „E1” díjtétellel is számolni kell.

A Kt. új 5/E. §-a bevezeti a levonás jogintézményét a kereskedelmi csomagolás „E1” és „E2” díjtétele esetében. A kötelezett a megfizetendő termékdíjból a rá vonatkozó bevallási gyakoriságnak megfelelően levonhatja az újrahasználható csomagolás esetében a termékdíj tétel 100 %-át, amennyiben igazolni tudja az újrahasználható csomagolás visszavételét és újrahasználatát. A továbbforgalmazó esetében azt kell igazolni, hogy a „H” és E1” díjtétel megfizetésére köteles gazdálkodónak a csomagolás átadásra került.

A levonás másik esete a nem újrahasználható csomagolásokat érinti, miszerint amennyiben igazolható, hogy a nem újrahasználható csomagolás hasznosításra átadásra, illetve hasznosításra került, a megfizetendő termékdíj 85 %-a levonható. Ez utóbbi esetben elviekben a hasznosítást koordináló szervezet is élhet a levonás jogával, azonban általában a koordinálók olyan mértékű hasznosítást valósítanak meg, hogy termékdíj fizetési kötelezettségük az átvállalásból eredően ne keletkezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kötelezett az újrahasználható csomagolásra mindaddig nem fizet, amíg azt igazoltan forgatja, és amikor a csomagolás kikerül a forgásból, hasznosításra történő igazolt átadás, illetve igazolt hasznosítás esetében 15 %-ot kell fizetnie, hiszen a 85 % levonható.

Bérgyártás esetén a korábbi szabályoktól eltérően a bérgyártató, vagyis a megrendelő a kötelezett, azzal, hogy a törvény lehetőséget biztosít a bérgyártónak (bérgyártást elvégzőnek) a termékdíj fizetési kötelezettség átvállalalására. A jogalkotó a törvénymódosítással régóta fennálló jogértelmezési problémát orvosol, amikor a 20. § ny) pontjában megadja a bérgyártás definícióját is. Bérgyártásnak kell tekinteni, ha a bérgyártató ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a bérgyártás elvégzéséhez szükséges alapanyagokat, félkész anyagokat, és a bárgyártást elvégző a termék előállítását ellenszolgáltatás fejében végzi. A bérgyártás említett fogalmába csak az fér bele, ha a bérgyártó csak magát a bérgyártást végzi, de az ő oldaláról hozzáadott anyag nem merül fel. Tipikus példa a bérpalackozás, bércsomagolás, ha csak magát a csomagolási tevékenységet végzi a bérgyártó, és kizárólag szolgáltatásról állítja ki a számlát. Az az eset, amikor a bérgyártás során a bérgyártó nem csak szolgáltatást végez, pl.: ő adja a palackot is, már nem tekinthető bérgyártásnak.

Az új 2/A. §-ban az eddigieknél átláthatóbb rendszerben határozza meg az átvállalási lehetőségeket, azonban továbbra is alapvetően két módon lehet a termékdíj fizetési kötelezettséget átvállalni.
A számlán történő átvállalás intézménye lényegében nem változik, továbbra is a csomagolóeszközt gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, valamint a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettséget. A továbbforgalmazói kötelezettség számlán történő átvállalására továbbra sem kerülhet sor.
A szerződéssel történő átvállalás esetében azonban a bérgyártást leszámítva két új lehetőséget is találhatunk. Egyrészt az export célú átvállalásnál – megtartva a 100 %-ban export célú átvállalás jogintézményét – a jogalkotó egy rugalmasabb átvállalási lehetőséget is biztosít, miszerint akkor is átvállalható a kötelezettség, ha az átvállaló nem a teljes átvállalt mennyiséget, csak annak legalább 60 %-át exportálja. Ez a szabály minden olyan többségében exportra termelő gazdálkodónak kedvező lesz, aki eddig csak azért nem tudott élni az export átvállalás lehetőségével, mert az érintett termékdíjköteles termék mennyiségének egy előre meg nem határozható része belföldön került értékesítésre, mely esetben a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14. § (10) bekezdése alapján a belföldön forgalomba hozott termékdíj köteles termékek után a termékdíjat a jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelt mértékben kell megfizetni, azaz ezt a magatartást a jogalkotó nem kívánatosnak ítélte.

Mi várható 2010-től …

A törvény módosítás új jogintézményt vezet be a kötelezettség keletkezése időpontja vonatkozásában. A kötelezett a jövőben dönthet úgy, hogy a beszerzéskor fizeti meg a termékdíjat. Ehhez a tárgyévet megelőző év december 20-áig nyilatkoznia kell a vámhatóság felé, majd december 31-ei állapotnak megfelelően a közösségi beszerzésből származó termékdíjköteles termékekről és a belföldi előállítású termék esetében a csomagolási összetevőről készletfelvételt kell csinálnia, és valamennyi termékdíjköteles termékre (előre) meg kell fizetnie a tárgyévi díjtételekkel számolt termékdíjat tárgyév január 20-áig. Fontos szabály hogy nem lehet részben beszerzéskor, részben forgalomba hozatal után fizetni, valamint, hogy a kötelezett a tárgyévben a termékdíjfizetési kötelezettség időpontját nem változtathatja meg. Értelemszerűen import esetében a beszerzéskori megfizetés lehetőségét nem lehet választani. A szabály kedvező ugyan nagyon sok gazdálkodó tekintetében, de mivel a törvény csak 2009. január 1-jén lép hatályba, ezért a fizetési kötelezettséget beszerzéskor teljesíteni jogszerűen legkorábban, 2010-ben lehet.

A 2009-es évre vonatkozó adótörvény módosítások némi amnesztiát is biztosítanak a vagyonosodási vizsgálattal fenyegetett sorstársainknak. A 2009-től szigorodó házipénztár vezetési szabályokkal párhuzamosan lehetőséget biztosítanak a "fiktív" tagi kölcsönök adózottan történő felvételére.
Miért jó ez?
- A 2008-ban elengedett tagi kölcsön után nincs illeték kötelezettség,
- Az így felvett osztalék után csak 10% az szja
- Az így szerzett jövedelem a vagyonosodási vizsgálat tekintetében jolly jokerként használható.

Az új cégautóadó megjelenésével a kiküldetés szabályai is pontosabbá váltak. Ezzek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánszemélynek költségtérítés jogcímén jutatott bevételek ne legyenek adókötelesek.
A fentiek alapján a kiküldetési rendelvény fogalma:
a kifizetõ által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza
- a magánszemély nevét,
- adóazonosító jelét,
- a gépjármű gyártmányának, típusának  megnevezését,
- forgalmi rendszámát,
- a hivatali, üzleti utazás(ok):
  - célját,
  - időtartamát,
  - útvonalát, a
  - futásteljesítményt (km),
  - az utazás költségtérítését,
  - az élelmezési költségtérítést, valamint
ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár, napidíj,  stb.).
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetõ, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

Fontos tényező, hogy kiküldetési rendelvénnyel költségtérítést már nem csak munkaviszony keretében foglalkoztatott személy kaphat, hanem mindenki, akivel a vállalkozás kifizetőként tart fenn kapcsolatot.

Értesítjük ügyfeleinket, hogy várhatóan 2009. februártól elkészül és weboldalunkon keresztül használható, a törvényi előírásoknak megfelelő kiküldetési rendelvény készítő program.

A cégautóadó az elmúlt években inkább közröhej tárgya volt, mint állami jövedelemforrás. Ezért érezzük úgy, hogy bölcs döntés született azzal, hogy az 1789 eszméi közül legalább az egyenlőséget sikerült itt megvalósítani.
Az új szabályozás a gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései közé épült be, 2009. február 1-től lép életbe.
A mindenkit érintő rész, az adó mértéke, amelyet a személygépjármű hengerűrtartalma szabályozza.
0-1600 köbcenti között 7000 Ft/hó
1601 köbcenti felett 15000 Ft/hó
A másik fontos tényező a kedvezmények:
- a megfizetett gépjárműadó levonható a cégautóadóból
- a beszerzést követő első és második évben a bekerülési érték 10%-10% csökkenthető
- a beszerzést követő harmadik évtől 5% csökkenthető évente a bekerülési érték
Kinek kell fizetni:
Minden egyéni- és társas vállalkozásnak (EVÁ-s cégnek is!), aki:
- tulajdonos,
- üzembentartó,
- lízingbe vevő
Adómentes:
- megkülönböztető jelezést használó jármű,
- egyházi alapfeladatokhoz használt jármű,
- továbbértékesítési céllal vásárolt jármű (gépjármű kereskedők esetén),
- halott szállítására szolgáló jármű,
- bizonyos feltételek fennállása esetén társadalmi szervezet, alapítvány tulajdonában álló gépjármű,
- háziorvos, házi-gyermekorvos tevékenységhez használt jármű
Nem adóköteles a magánszemély tulajdonában lévő jármű, ha kizárólag munkábajárás céljából, valamint kiküldetési rendelvény alapján kap költségtérítést.

A 2008-as év az adóhatósági végrehajtások, ezen belül is az inkasszók szele igen sűrűn súrolta az adózók egyébként is szélcserzette bankszámláját.
A 2009-es évtől kis lélegzetvételt jelent, hogy már a végrehajtás tekintetében is figyelembe veszik a más adófolyószámlákon fennálló túlfizetéseket, így az adóhatóság a tartozást akár belső átvezetéssel rendezheti.
Amennyiben ez nem sikerül marad a szokásos módszer inkasszó, lefoglalás.
Érdemes tudni, hogy a legnépszerűbb, az adóhatóság által legkönnyebben végrehajtható vagyontárgy a személy- és tehergépjármű. Azok, akik olyan pénzügyi konstrukcióban szerezték be a járművet, amely alapján a forgalmi engedélyben tulajdonosként szerepelnek számíthatnak arra, hogy a fennálló hitel, egyéb kötelezettség ellenére az adóhatóság a járművet minden további nélkül elárverezheti.
 

Korábban már jeleztük a 2009 évi minimálbért és a kapcsolódó szakképzett munkavállalókra vonatkozó garantált bérminimumot. Akkor azt írtuk, hogy azok a munkavállalók, akik szakképzettséggel rendelkeznek, de gyakorlati idővel nem bér tekintetében később kerülnek meghatározásra.
Szóval tévedtünk. Írjuk egyszerűen a dixleszia diszlexia rovására, hogy nem vettük (vettem) észre, hogy a garantált bérminimum tekintetében a két sávot megszüntették. Köszönet a felvilágosításért Erzse Tibornak!

Ajánlom az érdeklődök figyelmébe az adóhatóság új stratégiáját. A fótosopp hősök keze nem remegett meg a széles mosoly készítés közepén, de így sem sikerült Szikora Jánosról elhitetni azt, hogy elhiszi amit a képe köré szerkesztettek.
 

Talán a szlovákoknál gépjármű vásárlásban érdekeltek is meggondolják a lehetőségeket, ha tudják, hogy Csehországban még olcsóbb, köszönhetően az árfolyamváltozásoknak.
Ehhez egy kis kiegészítésnek melléklet azokról az országokról, ahol van még regisztrációs adó:
Ausztriában, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Írországban, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországon, illetve Romániában

A szaloncukor fára történő fellógatása mellett (közben) érdemes elgondolkodni a december 31-i időpontig esedékes áfához kapcsolódó bejelentési kötelezettségeken.
Ezen időpontig kell (lehet) dönteni:

• az alanyi adómentesség választásáról,
• az ingatlan általános szabályok szerinti adózásáról,
• az áfa körbe történő belépésről.

Valamint fontos megjegyezni, hogy már csak szombatig van mód az eva körbe történő belépésre, illetve kilépésre is.
További kellemes forralt borozást! :)

Sanyi nem ellensége az adó- és dokumentum mentesen megszerezhető jövedelmeknek, azonban vannak olyan adózói rétegek, amelyek személye kapcsán többször nyílik ki a képzeletbeli bicskának látszó tárgy a képzeletbeli zsebnek látszó tárgyunkban.
Az ő figyelmükbe ajánljuk Seres Mária kezdeményezését.
Úgy gondolom, hogy ez mögött is van némi politikai szarkavarás, de ettől függetlenül vállalható a népszavazási ív aláírása.

A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint az APEH visszatartja a nagyobb összegű áfa visszaigényléseket. A cikk Ruszin Zsolt adószakértőre hivatkozik.
Talán még nem merült a feledés homályába, hogy ezt Draskovics doktor pm-beli munkássága alatt is eljátszotta az adóhivatal.
Remélem ezekre az apró nüanszokra a választásokkor is emlékezni fog mindenki.
Egyébként a negyedéves áfa kapcsán ezt már nem tudják eljátszani, a havi áfások szempontjából pedig javasolt a visszaigényelhető áfa átvezetése, esetleg a benntartása.
A cikkre - a kommunikációban egyébként sem erős adóhivatal - még nem reagált.

Azt csiripelik a madarak, hogy 2009-től elindul a számlalottó nevű népi játék.
A játék lényege, hogy a Szerencsejáték Zrt.-hez beküldött, a jelenlegi elképzelések szerint legalább ezer forintos fogyasztásról számlák sorsoláson vennének részt, hetente pedig tíz beküldő 1-1 millió forintot nyerhet.
Azon szolgáltatások köre, amelyekkel nyerni lehet egyenlőre nincs meghatározva, de tippem szerint autószerelők, fodrászok, kozmetikusok, cipészek számláit kell lobogtatni a győzelemhez.
Az ötlet nem új, nem egyedi, több volt baráti (értsd szocialista) országban, de Spanyolországban, Görögországban is működött.

A péntek késő esti megfeszített munka eredménye a 2009 évre vonatkozó új minimálbér összege. Tehát 2009-től 71.500 Forintra emelkedik a havi minimálbér. A szakképzett és megfelelő gyakorlat alapján járó munkabérről rövidesen megjelenik a kormányrendelet, előreláthatólag 87.000 Forint lesz januártól a szakképzett és két év gyakorlati idővel rendelkező munkavállaló bére. Ez július 1-től 87.500 Forintra emelkedik. A szakképzett, de megfelelő gyakorlattal nem rendelkezők várható béréről nincs információnk.

Immár lassan 4 hónapja, hogy teljes titokban megérkezett...a jogszabály, amelyet a munkavállalók többsége - ki a szomszédtól, ki a piacon elcsípett félmondatokból, netán a szobaajtóban fülelve összeszedegetett információmorzsákból - ismer.
Mi most megosztjuk a közzel, a teljes, vágatlan és cenzúrázatlan (mondhatni pucér) valóságot. Következzék hát, a 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.

2. § A 2009. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

a)  január 10., szombat - munkanap,
    január 2., péntek - pihenőnap,

b)  augusztus 29., szombat - munkanap,
    augusztus 21., péntek - pihenőnap,

c)  december 19., szombat - munkanap,
    december 24., csütörtök - pihenőnap.

3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján - a 2. §-tól eltérően is meghatározható.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és 2009. december 31-én hatályát veszti.

Asszem, ezt muszáj nekünk is közreadnunk.

Elsősorban nem az étkezési utalványt adómentes juttatásként megszerző magánszemélyek, hanem a vásárláskor befogadó szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások részére fontos az APEH oldalán megjelent iránymutatás.
Lehet, hogy érthetetlenül fogalmaztam az itt található leirat azonban egyértelmű.

Mielőtt ügyfelet az alábbiak alapján tájékoztatod nézd meg a törvényt, hogy változott-e valami!!! (régi dakota mondás)
A szakképzési hozzájárulásról a 2003. évi LXXXVI. Törvény rendelkezik. Eszerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
- Gazdasági társaság
- Szövetkezet, (kivéve a lakásszövetkezet és az iskolai szövetkezet)
- Állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat
- Ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, és a szabadalmi ügyvivői iroda
- Egyéni vállalkozó (az átalányadózó egyéni vállalkozó kivételével)

Nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak pl. a társadalmi szervezet, párt, egyesület, így ha ezen szervezetek foglalkoztatnak munkavállalókat, akkor nem kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön kivételként említ két szervezetet, akik bár adóalanyok lehetnének működési formájuk alapján, mégsem kötelezettek ezen adónem megfizetésére: egyrészt a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, másrészt az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás alapja a számviteli törvény szerint elszámolt bérköltség. A számviteli törvény bérköltségként az alábbiakat határozza meg: „Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolt járandóság, ide értve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évben számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A KSH által kiadott „Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” c. kiadvány határozza meg a statisztikai elszámolások szerinti keresetet.
Keresetnek minősül:
- Alapbér illetve törzsbér
- Bérpótlékok
- Kiegészítő fizetés
- Prémium
- Jutalom
- 13. és további havi fizetés
Szociális költségnek (és nem keresetnek) minősül, és így nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját:
- Végkielégítés
- Betegszabadság díjazása
- Táppénz-kiegészítés

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön nevesíti, hogy az egyéni vállalkozók esetén a szakképzési hozzájárulás alapját a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára kifizetett bérköltség jelenti. Az egyéni vállalkozónak tehát a vállalkozói kivétként elszámolt összeg után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie, míg a társas vállalkozónak a személyes közreműködése díjazása után igen (mivel azt nem nevesíti a törvény kivételként, és keresetnek minősül).

Az EVA-alany vállalkozó a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének az EVA-törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget. Eszerint az EVA-alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után köteles a szakképzési hozzájárulás fizetésére, de nem kell fizetnie a tevékenységében személyesen közreműködő tag után. Esetében a szakképzési hozzájárulás alapja magánszemélyenként és havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszerese. Ezzel tehát igen jelentős ellentmondásba keveredtek a törvényalkotók saját magukkal. Az EVA-alany az alkalmazottai után a minimum járulékalap figyelembevételével állapítja meg a társadalombiztosítási járulékokat, de élhet az Art. 17/A § szerinti bejelentés jogával. Ebben az esetben a ténylegesen munkabérként kifizetett összeg lesz a tb járulékok alapja, míg a szakképzési hozzájárulás alapját az EVA törvény „önkényesen” határozza meg.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a fentiekben meghatározott bérköltség 1,5 %-a, amely többféle módon, akár együttes igénybevételükkel is teljesíthető, a meghatározott limiteket figyelembe véve.

1. gyakorlati képzés megszervezésével
2. saját munkavállalói számára megszervezett képzéssel
3. szakképző iskola, ill. felsőoktatási intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatással
4. állami adóhatósághoz történő befizetéssel

1. Gyakorlati képzés megszervezése

Teljesíthető egyrészt szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló részére tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján, másrészt felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján nyújtott gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.

Gyakorlati képzés megszervezése esetén a szakképzési hozzájárulás kötelezettség összege az alábbi költségekkel csökkenthető:
- a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatás, illetve a szakmai gyakorlat időtartamára fizetett díjazás, legfeljebb a minimálbér ötven százalékáig (32.750 Ft)
- a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok,
- tanulónak, illetve a hallgatónak kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási naponként 1000 Ft/fő, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,
- szintvizsga szervezésével kapcsolatos költség;
- a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint az orvosi vizsgálat költsége;
- a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
Az előbb felsorolt költségek helyett a gyakorlati képzést szervező saját választása alapján a következő költségeket számolhatja el:
- a tanulónak, illetve a hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatást, továbbá annak a járulékait
- további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér százötven százalékának megfelelő összeget. (98.250 Ft)

A fenti költségeken felül az alábbi kiadásokat is elszámolhatja a gyakorlati képzést szervező a szakképzési hozzájárulás terhére:
- a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására pótlására, bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeg (a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatással csökkentve)
- a képzés céljait is szolgáló tanműhely bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi díjainak arányos költségével
- tanuló által felhasznált anyagköltséggel, tanulónként és évenként a minimálbér 20%-ának (13.100 Ft) megfelelő összegig

Amennyiben a gyakorlati képzés költségeivel nem merítette ki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, akkor annak terhére a többi felhasználási lehetőséget is igénybe veheti. Gyakorlati képzés szervezése esetén bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával szemben. Amennyiben a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 100%-os mértékben csökkentette a gyakorlati képzés költségeivel, így azt más módon (saját dolgozó képzése, fejlesztési támogatás nyújtása, befizetés az állami adóhatóságnak) nem kell teljesítenie, akkor az APEH felé nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, de az APEH helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulás teljesítését ellenőrizheti.

Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett ezen kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben elszámolható költségei meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó összeget a szakképzési alaprészből visszaigényelheti.

2. Saját munkavállalói számára szervezett képzés

Saját munkavállalók képzésére fordított kiadások legfeljebb a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33 %-a, mikro- és kisvállalkozás esetén 60%-a számolható el. A munkavállaló részére a 13/2006. (XII.27.) SzMM rendeletben foglaltaknak megfelelő képzés nyújtható. A képzéssel szemben az alábbi kritériumokat állították fel:
- a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet szerint történik;
- a képzés az OKJ-ben szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1 §-ának (1) bekezdés c)-h) pontjaiban foglaltaknak (munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére; a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére; a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására; a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre; továbbá az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre irányul) vagy nyelvi képzés;
- a képzés minimális időtartama 20 óra, a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás;
- a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor
- a hozzájárulásra kötelezett az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette

Saját dolgozó képzése esetén az alábbi dokumentumokkal kell rendelkeznie a munkáltatónak a kötelezettség csökkentéséhez:
- felnőttképzési szerződés a munkavállaló és a képzést szervező között
- tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között
- gyakorlati képzés megszervezésére kötött együttműködési megállapodás (képző intézmény és a munkáltató között)
- A képző intézmény köteles átadni a munkáltató részére az alábbi dokumentumokat: intézmény-akkreditációs tanúsítvány, OKJ-ben nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program, akkreditált képzés esetén a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolata.
- Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját.
- A belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik.
- Vegyes képzés esetén a külső és belső képzésre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
- Több évre áthúzódó képzés esetén a képzés költségeit teljesítésarányosan a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően lehet elszámolni.

Adatszolgáltatás: amennyiben a munkáltató saját dolgozói képzésére fordított összeget kíván elszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére, akkor a képzés megkezdésének évét követő év február 15-ig elszámolást kell benyújtania a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az elszámolás adatlapjait a 13/2006 (XII.27) SzMM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatás teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi, szabálytalanságokról az adóhatóságot értesíti.

Képzések esetén az alábbi igazolt költségek számolhatóak el a szakképzési hozzájárulás terhére:
Külső képzés esetén:
 Képző intézmény képzési díja
 Képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei

Belső képzés esetén:
 Oktatók részére adott juttatás, és annak kifizetőt terhelő járulékai
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei
 Gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök képzési idővel arányos bérleti díjának igazolt költsége
 Gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségei
 A képzéshez kötelezően biztosított munkaruha, védőruha képzési idővel arányosan felmerült és igazolt költségei
 Tananyagfejlesztés igazolt képzési létszám és óraszám arányos költségei
 Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos igazolt tényleges önköltségek, költségek (terembérlet, posta, adminisztrációs költségek)

Vegyes képzés esetén:
 A belső képzés esetén meghatározott kiadások
 Külső képző intézmény által lebonyolított képzés díja

Mindhárom fajta képzés esetén:
 A képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés lebonyolítására nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt telephelyen történik.

3. Fejlesztési támogatás nyújtása

Szakképző iskola és felsőoktatási intézmény számára nyújtható fejlesztési támogatás. A fejlesztési támogatás maximum a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 75%-a lehet szakképző iskola esetén, vagy maximum 37,5 %-a lehet felsőoktatási intézmény esetén. 2007. április 1-től a megváltozott jogszabály értelmében fejlesztési támogatásnál a bruttó kötelezettség 70%-a, felsőoktatási intézmény számára nyújtott támogatásnál a kötelezettség 30%-a lehet maximum. Fejlesztési támogatásként pénz vagy eszközátadás is lehetséges, melyről a fejlesztési támogatásról szóló megállapodásban kell rendelkezni. A fejlesztési támogatásként történő eszközátadás jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül, így nem kell a Társasági adó alapjánál növelő tételként figyelembe venni. (Tao tv. 8.§ (1) nd) pontja alapján). A fejlesztési támogatás akkor vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként, ha a támogatás nyújtása legkésőbb a tárgyév december 31-ig megvalósul. Késedelmes támogatás nyújtása már csak a következő évi szakképzési hozzájárulás terhére vehető figyelembe, de ekkor új megállapodás megkötése is szükségessé válik. Az előlegfizetésnél a kötelezettség-csökkentő tételként az időarányosan kifizetett támogatás összege vehető figyelembe.

4. Befizetés az állami adóhatóság felé

Az adóalany a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 2007. március 31-ig legfeljebb annak 80%-áig, 2007. április 1-től legfeljebb 70%-áig csökkentheti a fent felsorolt tételekkel akkor, ha gyakorlati képzésben nem vesz részt. A kötelezettség legalább 20%-át, április 1-től pedig legalább 30%-át az állami adóhatóság felé kell megfizetnie, így érdemes már előre megterveznie, és az egyes tételeket úgy kialakítania, hogy a költségei a szükséges mértéket ne haladják meg. Az az adóalany, aki gyakorlati képzést folytat, akár a teljes kötelezettsége terhére elszámolhatja a képzés költségeit, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem is keletkezik.

Az állami adóhatóság felé két részletben kell megfizetni és bevallani a szakképzési hozzájárulást. Az előleget a tárgyév július 20-ig, illetve az adókötelezettséget az előleg figyelembevételével a tárgyévet követő év február 15-ig kell teljesíteni. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, melyből a csökkentő tételek időarányosan kifizetett része levonható. Az előleget a 0701 bevalláson kell bevallani. Az előlegbevallás az előző évektől eltérően nem csak a nettó kötelezettség összegét tartalmazza, hanem a kötelezettségcsökkentő tételek összegét is fel kell tüntetni.

Az egyes kötelezettség-felhasználási módok mértékének változása:

Befizetés az állami adóhatóság felé
Mértéke 2007. 03.31-ig min. 20%
Mértéke 2007.04.01-től min. 30%

Saját dolgozó képzése
Max. 33%, mikro és kisvállalkozás esetében max. 60%

Fejlesztési támogatás nyújtása
Mértéke 2007. 03.31-ig max 75%, felsőoktatási intézmény esetén max 37,5%
Mértéke 2007.04.01-től max. 70%-a, felsőoktatási intézmény esetén max. 35%-a

Gyakorlati képzés szervezése
Akár a kötelezettség teljes összegét is csökkentheti

Nem mondom, hogy egy www.kormanyszovivo.hu az oldal, de a megjelent cikkekből többet vártam az új APEH oldaltól. Ajánlom az érdeklődők figyelmébe a gyik és a személyes adónaptár menüpontot.

Talán többen találkoztak már a női és férfi trend magazinokban a hogyan...? rovattal. Jellemzően életünket szebbé, jobbá, csodálatosabbá tevő megoldásokat ismerhetünk meg leegyszerűsített formában. Tehát nem itt kell megtanulni űrhajót építeni.
A népszerűség átka, hogy mi is kénytelenek vagyunk hogyan...? rovatot indítani, rögtön egy szinte mindenkit érintő témában, a szakképzési hozzájáruláséban.
Azt nem részletezném, hogy mi alapján kell kiszámolni, azt itt mindenki elolvashatja. Inkább azt mutatnám be, hogyan lehet ezt csökkenteni.
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módjai között a gyakorlati képzés szervezése, saját munkaválllaló képzése, fejlesztési támogatás nyújtása, valamint a Szakképzési Alapba történő megfizetés ismeretes. Adózók jellemzően az utolsó formában teljesítik kötelezettségüket. Nézzük a többi lehetőséget!
A gyakorlati képzés szervezése szakképző iskolák tanulóival és felsőoktatási intézmények hallgatóival kapcsolatos képzés. Környékünkön jellemzően az előbbi jellemző. A képzéshez szükséges szakoktató, megfelelő gyakorlati képző hely, kamarai akkreditáció, továbbá tanuló. Ahhoz, hogy ez a gyakorlati képzést végzőnek is üzlet legyen szükséges még OKM regisztráció. A gyakorlati képzés részletei az illetékes Kereskedelmi Kamarán keresztül megtudhatóak.

Saját munkavállaló képzése kissé egyszerűbb, de itt sem adják ingyen a mentességet. A mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60% használható fel saját munkavállaló képzésére. Nézzük a feltételeket:
- szakképző szervezet rendelkezik képzési programmal, eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek;
- az intézmény rendelkezik olyan oktatóval, aki megfelel a 8/2006 OM rendelet előírásainak;
- a képzés OKJ szakképesítést ad, vagy munkakör betöltéséhez szükséges, felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés, szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges (pl: mestervizsga), nyelvi képzés, rehabilitációs képzés;
- a képzés minimális időtartama 20 óra; a teljes képzési óraszám legfeljebb 30%-a általános jellegű képzés, kapcsolódó szolgáltatás;
- a képzés az Európai Unió területén valósul
meg;
- a hozzájárulásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz.
Felhívnám az érdeklődők és a szakképzési hozzájárulást másképp elkölteni kívánók figyelmét, hogy a fentiek mind a külső szolgáltató, mint a saját szervezésű képzés esetén szükségesek.
Mivel a második eset minden esetben akkreditációt, több hónapos utána járást követel meg valószínűsítem, hogy mindenki az egyszerűbb változatot fogja magáénak érezni.
Ebben az esetben kizárólag a dokumentáció elkészítése és nyilvántartása a munkáltató feladata. Ez három részből tevődik össze:

[b]1) akkreditált felnőttképzési intézmény és a munkáltató között létrejött szolgáltatói szerződés[/b], amelyhez kapcsolódó dokumentumok:
- akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolata,
- felnőttképzési szerződés egy példánya,
- tanulmányi szerződés vagy munkáltató kötelezés,
- nem OKJ-s és nem akkreditált képzés esetén képzési program,
- programakkreditációs tanúsítvány,
- önálló nyelvi képzés esetén munkavállaló munkaköri leírását, munkaszerződését,
- szolgáltatói szerződés, számla másolat,
- elkülönített pénzügyi elszámolás

[b]2) a felnőttképzésről szóló törvény által meghatározott (2001. évi CI. törvény 20. §) felnőttképzési szerződés[/b]

[b]3) Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés[/b]

Amit a képzés során el lehet számolni:
- képzési díj,
- felnőttképzési szolgáltatási díj,
- vizsga- és vizsgáztatási díj,
- véglegesen átadott tankönyv, taneszköz költségei,
- a képzéssel kapcsolatos utazási-, szállásköltségek
Az elszámolható költségek maximuma: egy főre jutó képzési óra tekintetében nem lehet több a mindenkori minimálbér 12%-t, jelenleg 8280 Forintot.

Utolsóként a legnépszerűbb (legegyszerűbb) szakképzési hozzájárulás felhasználási módot, a szakképző iskolának (felsőoktatási intézménynek) nyújtott fejlesztési támogatást ismertetem.
Első lépés fejlesztési megállapodás kötése. Ezt a korábbiakkal ellentétben az iskola fenntartójával köti a munkáltató (2008. szeptember 1-től). Az így letudható a hozzájárulás 70%-a, a maradék 30% sajnos a kutyáké államé lesz.