Mielőtt ügyfelet az alábbiak alapján tájékoztatod nézd meg a törvényt, hogy változott-e valami!!! (régi dakota mondás)
A szakképzési hozzájárulásról a 2003. évi LXXXVI. Törvény rendelkezik. Eszerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
- Gazdasági társaság
- Szövetkezet, (kivéve a lakásszövetkezet és az iskolai szövetkezet)
- Állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat
- Ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, és a szabadalmi ügyvivői iroda
- Egyéni vállalkozó (az átalányadózó egyéni vállalkozó kivételével)

Nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak pl. a társadalmi szervezet, párt, egyesület, így ha ezen szervezetek foglalkoztatnak munkavállalókat, akkor nem kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön kivételként említ két szervezetet, akik bár adóalanyok lehetnének működési formájuk alapján, mégsem kötelezettek ezen adónem megfizetésére: egyrészt a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, másrészt az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás alapja a számviteli törvény szerint elszámolt bérköltség. A számviteli törvény bérköltségként az alábbiakat határozza meg: „Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolt járandóság, ide értve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évben számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A KSH által kiadott „Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” c. kiadvány határozza meg a statisztikai elszámolások szerinti keresetet.
Keresetnek minősül:
- Alapbér illetve törzsbér
- Bérpótlékok
- Kiegészítő fizetés
- Prémium
- Jutalom
- 13. és további havi fizetés
Szociális költségnek (és nem keresetnek) minősül, és így nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját:
- Végkielégítés
- Betegszabadság díjazása
- Táppénz-kiegészítés

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön nevesíti, hogy az egyéni vállalkozók esetén a szakképzési hozzájárulás alapját a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára kifizetett bérköltség jelenti. Az egyéni vállalkozónak tehát a vállalkozói kivétként elszámolt összeg után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie, míg a társas vállalkozónak a személyes közreműködése díjazása után igen (mivel azt nem nevesíti a törvény kivételként, és keresetnek minősül).

Az EVA-alany vállalkozó a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének az EVA-törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget. Eszerint az EVA-alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után köteles a szakképzési hozzájárulás fizetésére, de nem kell fizetnie a tevékenységében személyesen közreműködő tag után. Esetében a szakképzési hozzájárulás alapja magánszemélyenként és havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszerese. Ezzel tehát igen jelentős ellentmondásba keveredtek a törvényalkotók saját magukkal. Az EVA-alany az alkalmazottai után a minimum járulékalap figyelembevételével állapítja meg a társadalombiztosítási járulékokat, de élhet az Art. 17/A § szerinti bejelentés jogával. Ebben az esetben a ténylegesen munkabérként kifizetett összeg lesz a tb járulékok alapja, míg a szakképzési hozzájárulás alapját az EVA törvény „önkényesen” határozza meg.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a fentiekben meghatározott bérköltség 1,5 %-a, amely többféle módon, akár együttes igénybevételükkel is teljesíthető, a meghatározott limiteket figyelembe véve.

1. gyakorlati képzés megszervezésével
2. saját munkavállalói számára megszervezett képzéssel
3. szakképző iskola, ill. felsőoktatási intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatással
4. állami adóhatósághoz történő befizetéssel

1. Gyakorlati képzés megszervezése

Teljesíthető egyrészt szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló részére tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján, másrészt felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján nyújtott gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.

Gyakorlati képzés megszervezése esetén a szakképzési hozzájárulás kötelezettség összege az alábbi költségekkel csökkenthető:
- a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatás, illetve a szakmai gyakorlat időtartamára fizetett díjazás, legfeljebb a minimálbér ötven százalékáig (32.750 Ft)
- a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulékok,
- tanulónak, illetve a hallgatónak kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási naponként 1000 Ft/fő, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,
- szintvizsga szervezésével kapcsolatos költség;
- a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint az orvosi vizsgálat költsége;
- a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
Az előbb felsorolt költségek helyett a gyakorlati képzést szervező saját választása alapján a következő költségeket számolhatja el:
- a tanulónak, illetve a hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatást, továbbá annak a járulékait
- további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér százötven százalékának megfelelő összeget. (98.250 Ft)

A fenti költségeken felül az alábbi kiadásokat is elszámolhatja a gyakorlati képzést szervező a szakképzési hozzájárulás terhére:
- a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására pótlására, bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeg (a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatással csökkentve)
- a képzés céljait is szolgáló tanműhely bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi díjainak arányos költségével
- tanuló által felhasznált anyagköltséggel, tanulónként és évenként a minimálbér 20%-ának (13.100 Ft) megfelelő összegig

Amennyiben a gyakorlati képzés költségeivel nem merítette ki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, akkor annak terhére a többi felhasználási lehetőséget is igénybe veheti. Gyakorlati képzés szervezése esetén bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával szemben. Amennyiben a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 100%-os mértékben csökkentette a gyakorlati képzés költségeivel, így azt más módon (saját dolgozó képzése, fejlesztési támogatás nyújtása, befizetés az állami adóhatóságnak) nem kell teljesítenie, akkor az APEH felé nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, de az APEH helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulás teljesítését ellenőrizheti.

Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett ezen kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben elszámolható költségei meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó összeget a szakképzési alaprészből visszaigényelheti.

2. Saját munkavállalói számára szervezett képzés

Saját munkavállalók képzésére fordított kiadások legfeljebb a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33 %-a, mikro- és kisvállalkozás esetén 60%-a számolható el. A munkavállaló részére a 13/2006. (XII.27.) SzMM rendeletben foglaltaknak megfelelő képzés nyújtható. A képzéssel szemben az alábbi kritériumokat állították fel:
- a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet szerint történik;
- a képzés az OKJ-ben szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1 §-ának (1) bekezdés c)-h) pontjaiban foglaltaknak (munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére; a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére; a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására; a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre; továbbá az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre irányul) vagy nyelvi képzés;
- a képzés minimális időtartama 20 óra, a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás;
- a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor
- a hozzájárulásra kötelezett az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette

Saját dolgozó képzése esetén az alábbi dokumentumokkal kell rendelkeznie a munkáltatónak a kötelezettség csökkentéséhez:
- felnőttképzési szerződés a munkavállaló és a képzést szervező között
- tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között
- gyakorlati képzés megszervezésére kötött együttműködési megállapodás (képző intézmény és a munkáltató között)
- A képző intézmény köteles átadni a munkáltató részére az alábbi dokumentumokat: intézmény-akkreditációs tanúsítvány, OKJ-ben nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program, akkreditált képzés esetén a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolata.
- Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját.
- A belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik.
- Vegyes képzés esetén a külső és belső képzésre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
- Több évre áthúzódó képzés esetén a képzés költségeit teljesítésarányosan a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően lehet elszámolni.

Adatszolgáltatás: amennyiben a munkáltató saját dolgozói képzésére fordított összeget kíván elszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére, akkor a képzés megkezdésének évét követő év február 15-ig elszámolást kell benyújtania a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az elszámolás adatlapjait a 13/2006 (XII.27) SzMM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatás teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi, szabálytalanságokról az adóhatóságot értesíti.

Képzések esetén az alábbi igazolt költségek számolhatóak el a szakképzési hozzájárulás terhére:
Külső képzés esetén:
 Képző intézmény képzési díja
 Képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei

Belső képzés esetén:
 Oktatók részére adott juttatás, és annak kifizetőt terhelő járulékai
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei
 Gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök képzési idővel arányos bérleti díjának igazolt költsége
 Gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségei
 A képzéshez kötelezően biztosított munkaruha, védőruha képzési idővel arányosan felmerült és igazolt költségei
 Tananyagfejlesztés igazolt képzési létszám és óraszám arányos költségei
 Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos igazolt tényleges önköltségek, költségek (terembérlet, posta, adminisztrációs költségek)

Vegyes képzés esetén:
 A belső képzés esetén meghatározott kiadások
 Külső képző intézmény által lebonyolított képzés díja

Mindhárom fajta képzés esetén:
 A képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés lebonyolítására nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt telephelyen történik.

3. Fejlesztési támogatás nyújtása

Szakképző iskola és felsőoktatási intézmény számára nyújtható fejlesztési támogatás. A fejlesztési támogatás maximum a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 75%-a lehet szakképző iskola esetén, vagy maximum 37,5 %-a lehet felsőoktatási intézmény esetén. 2007. április 1-től a megváltozott jogszabály értelmében fejlesztési támogatásnál a bruttó kötelezettség 70%-a, felsőoktatási intézmény számára nyújtott támogatásnál a kötelezettség 30%-a lehet maximum. Fejlesztési támogatásként pénz vagy eszközátadás is lehetséges, melyről a fejlesztési támogatásról szóló megállapodásban kell rendelkezni. A fejlesztési támogatásként történő eszközátadás jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül, így nem kell a Társasági adó alapjánál növelő tételként figyelembe venni. (Tao tv. 8.§ (1) nd) pontja alapján). A fejlesztési támogatás akkor vehető figyelembe kötelezettség-csökkentő tételként, ha a támogatás nyújtása legkésőbb a tárgyév december 31-ig megvalósul. Késedelmes támogatás nyújtása már csak a következő évi szakképzési hozzájárulás terhére vehető figyelembe, de ekkor új megállapodás megkötése is szükségessé válik. Az előlegfizetésnél a kötelezettség-csökkentő tételként az időarányosan kifizetett támogatás összege vehető figyelembe.

4. Befizetés az állami adóhatóság felé

Az adóalany a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 2007. március 31-ig legfeljebb annak 80%-áig, 2007. április 1-től legfeljebb 70%-áig csökkentheti a fent felsorolt tételekkel akkor, ha gyakorlati képzésben nem vesz részt. A kötelezettség legalább 20%-át, április 1-től pedig legalább 30%-át az állami adóhatóság felé kell megfizetnie, így érdemes már előre megterveznie, és az egyes tételeket úgy kialakítania, hogy a költségei a szükséges mértéket ne haladják meg. Az az adóalany, aki gyakorlati képzést folytat, akár a teljes kötelezettsége terhére elszámolhatja a képzés költségeit, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem is keletkezik.

Az állami adóhatóság felé két részletben kell megfizetni és bevallani a szakképzési hozzájárulást. Az előleget a tárgyév július 20-ig, illetve az adókötelezettséget az előleg figyelembevételével a tárgyévet követő év február 15-ig kell teljesíteni. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, melyből a csökkentő tételek időarányosan kifizetett része levonható. Az előleget a 0701 bevalláson kell bevallani. Az előlegbevallás az előző évektől eltérően nem csak a nettó kötelezettség összegét tartalmazza, hanem a kötelezettségcsökkentő tételek összegét is fel kell tüntetni.

Az egyes kötelezettség-felhasználási módok mértékének változása:

Befizetés az állami adóhatóság felé
Mértéke 2007. 03.31-ig min. 20%
Mértéke 2007.04.01-től min. 30%

Saját dolgozó képzése
Max. 33%, mikro és kisvállalkozás esetében max. 60%

Fejlesztési támogatás nyújtása
Mértéke 2007. 03.31-ig max 75%, felsőoktatási intézmény esetén max 37,5%
Mértéke 2007.04.01-től max. 70%-a, felsőoktatási intézmény esetén max. 35%-a

Gyakorlati képzés szervezése
Akár a kötelezettség teljes összegét is csökkentheti