Ismét, feltehetően nem utoljára, módosult mindannyiunk közös kedvence a 2003. évi XCII. törvény. Alant elolvasható néhány fontosabb-érdekesebb változás.
Elsősorban egy régi kedvenc, kerülnek a cégjegyzékből a TEÁOR kódok. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy könnyebbé válna az életünk, hiszen az adóhatóság felé továbbra is jelenteni kell őket a vállalkozás létrehozásakor, új tevékenység felvételekor és a régi megszünésekor. Ehhez kapcsolódik, hogy az Art. kötelezi az adóhatóságot, hogy honlapján tegye közzé a hozzá bejelentett adózók TEÁOR kódjait. Ezek, hasonlóan a vállalkozásokról eddig közzétett adatokhoz (adószám, elnevezés, alkalmazotti létszám) kereshető formában lesznek megtalálhatóak a http://www.apeh.hu-n.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését már nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, amennyiben a magánszemély új biztosítási jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) létesít), mert azt az APEH hivatalból állapítja meg.
2009. január 1-jétől megváltoznak a biztosítotti jogviszony ellenőrzésének szabályai. Eddig az OEP által kiküldött levelekből értesülhettünk róla, hogy nem vagyunk jogosultak az orvosi ellátásra. Ezt az újévben már az APEH vizsgálja meg és szólítja fel a delikvenst, hogy igazolja jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Amennyiben ez határidőre nem történik meg, az adóhatóság állapítja meg a fizetendő összeget. Kérünk mindenkit, aki hasonló felszólítást kap (és biztos benne, hogy rendelkezik biztosítási jogviszonnyal), haladéktalanul jelezze Irodánkban.

Jelentősen bővülnek február 1-jétől az adóhatóság lehetőségei az adószám felfüggesztésére. Felfüggeszthető az adószám ha
(a)a postai úton kiküldött hivatalos adóhatósági irat nem kézbesíthető (függetlenül annak okától);
(b)az adózó székhelyén, központi ügyintézési helyén nem található;
(c)adózó nem jelentett be képviselőt;
(d)az APEH ismételt, 60 napos üzletlezárást, vagy tevékenység felfüggesztést rendel el, annak időtartamára felfüggeszti az adószámot is;
(e)az adózó a fizetési határidőtől számított 365 napon keresztül nem teljesíti bevallási, vagy adó(előleg) fizetési kötelezettségét. A felfüggesztés határozatlan időtartamú;
(f)adózó nem tesz eleget a számviteli törvényben előírt közzétételi kötelezettségének (ide értve a beszámolónak és annak mellékleteinek benyújtását, valamint a közzétételi díj megfizetését is).
Bírság és pótléktartozás miatt nem függeszthető fel az adószám.
A felfüggesztés csak a tényleges kiegyenlítéskor szűnik meg, nincs rá hatással a fizetési halasztás, vagy a részletfizetés engedélyezése.
Az adószám, a fent jelzett kivétellel 30 napra függeszthető fel. Ha az adózó 30napon belül nem bizonyítja, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, az adóhatóság törli az adószámot. Természetesen emellett az adózó nem gyakorolhatja az adólevonási jogát sem.
A felfüggesztésről adózót az APEH az illetékes kirendeltség hirdetőtábláján, valamint a www.apeh.hu oldalon hirdetményben tájékoztatja.

2009. január 1-jétől változik a magánszemélyek adómegállapítására/bevallására vonatkozó törvényhely is. Nem kötelezett közreműködni a munkáltató az alkalmazottak adójának megállapításában, bevallásainak elkészítésére. A magánszemélyek január 31-ig nyilatkozhatnak arról kérik-e a munkáltatói adómegállapítást, de a munkáltató dönti el közre kíván-e működni az adómegállapításban. Amennyiben vállalja a bevallás elkészítését, azt május 20-ig kell benyújtania az adóhatósághoz, az abban megállapított adót pedig június 10-ig kell megfizetnie.
A magánszemélynek lehetősége van egyszerűsített jövedelemadó-bevallás készítésére is. Aki ezzel a lehetőséggel kíván élni, annak február 15-ig nyilatkoznia kell hogy ezt a módozatot választja. A beküldött nyilatkozat alapján az APEH állapítja meg az adóalapot és a fizetendő adót. Erről április 30-ig az adózót tájékoztatja. Az adóhatóság által megküldött és elkészített bevallást az adózó elfogadhatja, vagy javíthatja, majd az aláírva kell küldeni a május 20-ig. Ha a magánszemély elfogadta a megállapított adó a fizetési határidő május 20, amennyiben javított az adatokon az APEH június 20-ig újraszámolja az adóalapot és a fizetendő adót és arról az adózót értesíti. A fizetési határidő ekkor az értesítés kézhezvételét követő 30. nap. Az egyszerűsített adóbevallásról az APEH által kiküldött egységcsomagban található több információ (ugyanitt lelhető fel a választásához szükséges nyomtatvány is).

2009. január 1-jével az APEH-nak külön nyilvántartást kell készítenie azokról az adózókról akiknek nincs köztartozásuk és kérik ezt. Az adatbázis nem tartalmazza a környezetvédelmi termékdíj tartozásokat (majd csak 2010-től). Az első lista 2009. február 10-én jelenik meg és minden hónap 10-én frissítik. Azokat, akik nem felelnek meg a feltételeknek az adóhatóság törli a listából. Kérelmezni csak elektronikus úton ehet. Ha a kérelem valótlan adatokat tartalmaz, a magánszemélyt 200ezer, mást 500ezer forintig terjedő bírsággal sújtja az APEH.
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó 200ezer forint feletti kifizetésekhez (2009. február 15-e utáni kifizetések esetében) a nemleges adóigazolás helyett, elegendő ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje február 15-re módosul.

Hallgatás NEM beleegyezés. Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

Fontos változás, hogy az adóhatóság adótartozás esetén először a adófolyószámlán mutatkozó túlfizetéseket vezeti át hivatalból a hátralékos számlákra és csak ezt követően hajtja végre a fennmaradó, nettó adótartozást.
Ha netán az adóhatóság jogszerűtlenül inkasszózna, a végrehajtott összeg tekintetében a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie.

A gazdasági szereplők közötti pénzforgalom átláthatósának és ezzel közvetve a pénzforgalom mögött álló gazdasági események megtörténte ellenőrizhetőségének biztosítása miatt szükséges a pénzforgalom bankszámlák közötti útra terelése. A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával, így nem kötelez bankszámlával nem rendelkező adózókat bankszámlanyitásra, valamint ésszerű összeghatárhoz köti a szankció alkalmazását. Ezek szerint, ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A kifizetések „felaprózása” és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani.
Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

Kemény kézzel sújts le ránk, büntess minden bűnünkért!

A jogszabályalkotók, feltehetően engedve a fenti dalrészlet unszolásának, ismét bekeményítettek:

A 2008-ban hatályos szabályok szerint a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. A módosítás tovább bővíti a bírságolható személyek körét, amely szerint ezen mulasztási bírsággal az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is marasztalható lesz, 500 ezer forintig terjedő mértékben.
A módosítással tovább szigorodnak a feketefoglalkoztatáson ért adózókkal szemben kiszabható szankciók. A szankciók visszatartó erejének növelése érdekében a módosítás kiterjeszti a bírságolás lehetőségét az adózó mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére is, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. Ezen személyek 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók minden be nem jelentett alkalmazott után.
A törvény új mulasztási bírság tényállást határoz meg azokkal szemben, akik részére külön jogszabály (pl. az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény) számlatartási kötelezettséget ír elő. Ha az adózó e kötelezettséget megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A 2008-ban hatályos szabályok szerint az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A módosítás kiveszi e mulasztást ezen bírságtétel alól, és egy önálló bírságtényállást határoz meg az adózók ilyen jellegű jogsértése esetére. Az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének 40%-ával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható.