Igazság szerint ma valami megtörtént esetet szerettem volna feldolgozni, de olyan vérpezsdítő adózási eseményben nem volt részünk. Ezért a beharangozott pénztárgépes témát boncolgatom.
Elöljáróban annyit, hogy ez a terület lerágott csontnak tekinthető, hiszen a pénztárgép (és használatának mellőzése) nem a XXI. század terméke. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg új és újabb ötletek, amelyek befolyásolják a pénztárgép használatát, valamint az ebből adódó könyvelési feladatokat.
Általánosságban a jogszabályi háttér. Első sorban az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, ezen belül is a 166. § - 167. §, valamint a 173. §, a 174. § és a 178. § (1) és (4) bekezdései ez mellett a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény 166. § - 169. §, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 45. §, 175. § (4) bekezdés és végül a 24/1995. évi (XI. 22.) PM rendelet. Ez mellett bevonhatnánk még mondjuk a Kereskedelemről, az Elektronikus aláírásról szóló törvényt is. Ugye milyen vér izgalmasnak ígérkezik a cikk? Szerintem térjünk át kérdezz, felelek formába... További kérdéseket várom kommentben!
Mindenkinek kötelező a pénztárgép?
Szerencsére nem. A Pénzügy Minisztériumi rendelet 3. § (1) bekezdése hivatkozik a I. számú mellékletre, ahol is a következőkre írják elő az inhüvely gyulladást:
a) a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
b) a gyógyszertárak,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ca) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
cc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
cd) a termelői borkimérés,
ce) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;
d) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Naponta le kell zárni?
Igen. A rendelet 2. § (2) bekezdésének f) pontja előírja, hogy csak olyan pénztárgép hozható forgalomba, ami napi, időszaki zárásra képes. A lényeg azonban a Számviteli törvényben, valamint az Szja törvényben van elásva. A Számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetén a pénztárkezelési kötelezettség az, ami miatt a napi zárást el kell készíteni, hiszen az adott napra vonatkozó pénzmozgásnak ebben az esetben ez lesz a bizonylata.
A bevételi és költség nyilvántartást vezető adózók, akik az Szja törvény IV, V, XI melléklete alapján vezetik nyilvántartásaikat ugyancsak a pénzügyi teljesülés időpontjában kötelesek elszámolni bevételeiket.
Kötelező az éves zárás?
Igen, az említett PM rendelet 7. § (5) bekezdése alapján. A zárást viszont elkészítheti bárki, tehát nincs szükség szakszervíz önzetlen segítségére...
Mikor kell az adómemóriát kicserélni?
Amikor tele van :) Viccet félretéve, most is a PM rendeletből csemegézünk, a 6. §, ezen belül is az (5) bekezdés adja meg a választ. Ez alapján csak akkor kellene, ha adózó személyében változás áll be. Ez azt jelenti, hogy új tulajdonosa van a pénztárgépnek. Ebből következik, hogy jogutóddal történő megszűnés esetén nem kell új adómemória, kizárólag a szervízkönyvben kell feltüntetni a módosítást.
Ez mellett természetesen előfordulhat az, hogy a pénztárgép adómemóriája is megtellik. A jelenleg forgalomban lévő pénztárgépek (valószínűleg nem véletlenül) nem alkalmasak arra, hogy adómemóriát cseréljenek bennük, tehát új pénztárgép vásárlása (felesleges pénzkidobás) elkerülhetetlen.
Mit tegyek, ha áramszünet van?
Egyszerű! Kézi nyugta... Egy operatív ellenőrzés során adózónál ellenőrizhetik a pénztárgép megléte, használata mellett a kézzel kitölthető nyugták, számlatömbök, az ezekről készült szigorú számadású nyomtatványok meglétét. Az oka az, hogy a PM rendelet 5. § (6) bekezdése tartalmazza áramszünetre, meghibásodásra, lefoglalásra, stb. vonatkozó előírásokat. Ezek pedig véletlenül a kézi nyomtatványok vezetését írják elő :)
Mennyi ideig kell tárolni a zárásokat?
Elévülési ideig. Erről az Adózás rendjéről szóló törvény, a Számviteli törvény és az Szja (ami egy az egyben visszadobja a labdát az Art-nek) ad felvilágosítást. Tehát az adótörvények alapján 5 évig (természetesen a bevallás benyújtásától számítva), a Számviteli törvény szerint pedig 8 évig kell megőrizni. Mondjuk ez a hőpapírra készült zárások esetén elég érdekes lesz. Akik ilyen papírt használó berendezést vásároltak rövidtávon vegyenek hozzá egy UV lámpát is. Azzal akkor is megnézhető a szalag adata, ha normálfényben már szar sem látszik.
Nem áfa alany is kötelezett pénztárgép használatba?
Igen, gyakorlatilag minden gazdálkozó alanya az áfának, maximum alanyi adómentes adózóként végzi a tevékenységét. Szóval, aki belföldön az első kérdésnél felsorolt tevékenységeket végzi pénztárgép használatára kötelezett.
Bankkártyás vásárlást kezelni kell-e a pénztárgépben?
Igen. A PM rendelet is előírja (2. § (2) bekezdés a) pontja), mint pénztárgép forgalmazásának alapfeltétele. Érdekel? Jelezz vissza kommentben aztán számvitelileg is levezetjük...
Vásárlási utalványt kezelni kell-e a pénztárgépben?
Lásd az előző választ!
Hány éves a kapitány?
42
Milyen pénztágépet használhatok?
Olyat, ami rendelkezik típusengedéllyel és APEH engedéllyel rendelkező szakszervíz hajlandó üzembehelyezni. Lásd PM rendelet: 2. § (1) - (4) bekezdés.
Pénztárjelentést kell-e kitölteni a napi záráshoz?
Igen kell, de gyakolatilag fordítva van a dolog. Tehát a pénztárjelentés melléklete a napi zárás. A zárás, mint az adott napra vonatkozó bevétel bizonylata jelenik meg, ezen az áfa kulcsonkénti bontás mellett tételesen szerepel, hogy készpénzben, készpénz helyettesítő eszközzel mennyi bevételt számolt el az adózó. Ebből a készpénzes tételek összege kerül a pénztárjelentésre.
Előleget be kell-e ütni a pénztárgépbe?
Mint állat! Természetesen csak akkor, ha készpénzben, vagy készpénz helyettesítő eszközzel teljesítették. Sajnos az előleg kezelése további munkát igényel. Az előleg ugye csak kötelezettségéként szerepel nálunk, annak ellenére, hogy az áfáját meg kell fizetni. Amíg az előleg elszámolásra nem kerül külön nyilván kell tartani. Azon gazdasági esemény realizálásakor, amelyben az előleget elszámoljuk szükséges megjelölni, hogy melyik előleget használtuk fel. Akár készpénzben (vagy azt helyettesítő bármely fizetőeszközzel) történik a végelszámolás, akár utalással.
Kell-e zárás, ha nem volt forgalom?
A második kérdés gyakorlatilag megadja a választ. Természetesen kell.
Hogy kell könyvelni a pénztárgép szalagot (kapcsolódó számlákat)?
Volt már rá pár célzás a postban, de nézzük a lényeget. A pénztárgépben készpénzes és készpénzhelyettesítő eszközzel teljesült gazdasági események realizálódnak. A készpénzes tételt a pénztárjelentésben feltüntetjük, a szintetikus könyvelésben a pénztár, árbevétel és fizetendő áfa főkönyvi számlákon könyveljük. A készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített tranzakciók nem kerülhetnek a pénztárba, hiszen ellenértékük később fog megjeleni, jellemzően a bankszámlánkon. Ezért ennek bruttó (mondjuk áfával növelt) összegét az egyéb követelések között tartjuk nyilván, míg a nettó és az áfa elszámolása a készpénzes tétellel azonosan történik. A bankkártyás vásárlásokról a pénzintézet, az utalvánnyal történő fizetés kapcsán pedig az utalvány kibocsátó (miután mi elküldtük a megfelelő jelentéseket) küld teljesítési igazolást, majd pénzt.
Azok a gazdasági események, amelyek azon túl, hogy a pénztárgépben rögzítésre kerültek, még készpénzfizetési számla kiállítással is járnak KIZÁRÓLAG a pénztárgép szalagról kerülnek a könyvelésbe. Tehát, ha a pénztárgépben szerepel és számlát is állítottunk ki, ne könyveljük mindkét bizonylatot :)
